Egy Amigónak egy évben kétszer van szülinapja!
A barátság csodákra képes!

Feltehetőleg ez motiválta azt a tizenegy fős baráti társaságot, akik immáron hat éve, hogy igent mondtak a kórházba járásra, a segítségnyújtásra, a játékra és a nyelvtanulásra és ennek köszönhetően kezdetét vette az Amigos. Hat éve, hogy a csapat bővül, és eleinte elképzelhetetlennek tűnő célokat valósít meg, személyes és az utóbbi időkben online térben egyaránt. Összesen 260 fős a mindenkori Amigók csapata, akik négy város tizenkét kórházában, és négy online programon keresztül tesznek a beteg és hátrányos helyzetű gyerekekért. Ezt ünnepeltük október 18-án, aktív és alumni Amigók, Amigos Familia tagok, barátok, családtagok és nem utolsó sorban gyerekek társaságában. 

Egy Amigó nagy -ha nem a legnagyobb- erénye, hogy rugalmas, ami idén létfontosságú. A sajátos helyzet pedig sajátos megoldásokat kíván, ezért ebben az évben a szülinapunkat szabadtéren egy kihívásokkal teli, kicsiknek és nagyoknak egyaránt izgalmas kalandtúrával ünnepeltük. Hat évesek lettünk, így az egész nap folyamán ez a szám dominált. A 3-6 fős csapatok feladata egy 4,5 kilométeres táv megtétele volt, a Normafán, melynek hat állomásán változatos feladatokkal készültek a szervezők.

Az első állomás indította útnak a túrázókat, az utolsó pedig az érkezést jelezte.  A második állomáson a résztvevők a „mi lehet a zsákban?” játékkal találták szembe magukat, mely során Amigosos zoknit, makkokat és leveleket kellett felismerniük, csupán a tapintásukra hagyatkozva. Ezután következett a fő profilunk: az idegen nyelv tanulás. A harmadik állomás feladványa során, idegen nyelvű szavakat kellett összepárosítani az asztalon található természeti tárgyakkal. A negyedik állomás a villámkérdések volt, ahol 3-3 természeti és az Amigos-hoz kapcsolódó kérdést kaptak az -addigra már kissé fáradt- túrázók. Végül az utolsó kihívás egy hős kreálása volt, építőkockákból.

Nekem volt szerencsém délután, a villámkérdések állomásfőnöke lenni, és amellett, hogy örökre megjegyeztem, hogy a bambusz növekszik a leggyorsabban, hatalmas élményben volt részem. Több családdal találkoztunk, akik részt vesznek az online programjainkon, és egészen inspiráló beszélgetések kerekedtek két villámkérdés között.  Az állomásokon, vagy az állomások közelében mindezek mellett egy hiperszuper titkos QR-kód is várta a túrázókat, amiket beolvasva újabb rejtvény várt a megoldásra. A csapatok egy menetlevél segítségével követték az állomásokat, az elvégzett feladatokért cserébe matrica járt.

 Sajnos a szervezési folyamatot is megnehezítette a vírushelyzet:

„Nagyon kevés időnk volt, így sajnos kevés volt a közös munka a csapattal. Mindenki egy állomásért felelt, és beszerezte hozzá a szükséges dolgokat én pedig előkészítettem hozzá a terepet. Illetve egy Amigó a vizuált és a menetlevelet tervezte. Én az útvonalat jártam be kétszer, mert az első túra útvonal elég hosszúra sikerült ezért teljesen új útvonalat kellett kitalálni” számolt be a folyamatáról a túra főszervezője, Helga Amigó. Az ő munkáját, Somogyi Brigi, Agócs Julcsi, Csonka Blanka és Papp Lili Amigók segítették, amit ezúton is köszönünk nekik.

Én a fagyoskodás ellenére rengeteg élménnyel lettem gazdagabb, de a visszajelzések alapján a túrázók is elégedettek voltak: „Nagyon nagyon jó volt a túra, hihetetlen, hogy mindenki mennyire aranyos” – egy lelkes résztvevő. A túra végén a résztvevőknek lehetősége volt támogatni az alapítványt, és beszerezni a Mindenholamigók pulcsit.

Ezúton is szeretném megköszönni Helgának és a szervező csapatnak, az áldozatos munkájukat az állomásfőnököknek a kitartóan vidám várakozást, és minden résztvevőnek, hogy ebben a csípős időben is időt szánt az ünneplésünkre. A cikkben szereplő képeket pedig köszönjük Geri Amigónak!

Még bizonytalan, hogy milyen formában, de az biztos, hogy találkozunk jövőre is!

Riczkó Zsófi, 2020. 10.25.

Szülihét – Hat éves az Amigos!
Cimke:                                                 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.