Breuer Clara

      Azért jelentkeztem az Amigoshoz, hogy jót tegyek másokkal, hogy segítsek a gyerekeknek, de amit a kórházlátogatások közben tapasztalok, az valami egészen más. Ezek a gyerekek minden egyes alkalommal feldobják hétköznapjaimat. Lenyűgöz, hogy míg engem mindennapi apró-cseprő problémáim is elkedvetlenítenek, ők nehéz élethelyzetük ellenére vidáman tanulják az angol szavakat, és büszkén mondják, hogy még a legnehezebbet is meg tudták jegyezni. Bennük rejlő vidámság és hála energiával tölt fel, és mindez csak azért, mert egy órát játszottam velük.

      Dinh Viktor

          Számomra az egyik legértékesebb tulajdonság a nyitottság, és ezt a szemléletmódot mindig is igyekeztem átadni a gyerekeknek. Fontos, hogy a következő generáció nyitott és kíváncsi legyen, ehhez pedig a jó oktatás a kulcs. Az Amigos az oktatásban és az egészségügyben próbál egyszerre változtatni, olyan területeken, ahol a legnagyobb szükség van rá – ezért vagyok hálás és büszke arra, hogy Amigo lehettem.

          Eisenreich Luca

              Eisenreich Luca vagyok, szerencsésnek érzem magam, hogy két évig én is Amigóként járhattam a gyerkőcökhöz. Rengeteg élménnyel és nevetéssel gazdagodtam; játszottam, tanítottam és közben én is sokat tanultam a gyerekektől és a hihetetlenül kreatív és motiváló csapattól is. Biztos vagyok benne, hogy a sok mosolygós Amigo segít a gyógyulásban. Utolsó éveimet taposva az orvosin azt mondhatom, hogy én is szívesen dolgoznék később olyan helyen, ahova járnak az Amigók.

              Epelley Nóra

                  Epelley Nóra vagyok, az alapító csapat tagja. Azzal a gondolattal indítottuk az Amigost, hogy segítsünk a gyerekeknek, csaljunk mosolyt az arcukra. Már az Alumni tagjaként értékelve azonban egyértelmű, hogy legalább annyit tanultam az elmúlt években, mint amennyit taníthattam. Én segítettem angolból, németből, oroszból vagy akár matekból, közben pedig megismertem számtalan új nézőpontot, megtanultam értékelni a pillanat örömét. Kicsit hátra lépve, de továbbra is e szuper csapat tagjaként igyekszem segíteni, hogy minél több amigo élhesse át ezt az élményt.

                  Erdős Kata

                      Erdős Kata vagyok és nagyon szeretek kézműveskedni, legyen szó gyertyaöntésről, gyöngyfűzésről, karkötőkészítésről, hímzésről vagy egy ajándéktárgy kidíszítéséről. A gyerekekkel is ezekhez hasonló dolgokat szoktunk csinálni, habár sosem hittem volna, hogy mikor az első héten a kézműves pakkom mellé bedobtam az UNO kártyát, hatalmas sikert fogok aratni ez utóbbival. A kártyázás során a játék mellett előtérbe kerül a nyelvgyakorlás is, közösen számolunk angolul, megtanuljuk a színeket, illetve megismerkedünk az állatokkal, ha az állatos UNO kiadás kerül a kezünk közé. Mégha néha fáradtan is megyek a gyerekekhez, ők mindig feldobnak és jobb kedvre derítenek. Nagyon örülök, ha lehetőség van arra, hogy több gyerkőccel együtt töltsem el az időt a kórházban, ugyanis csapatban mindig minden jobb!

                      Erőss Doma

                          Doma vagyok, és mindig is szerettem volna önkénteskedni, mert úgy gondolom, hogy az embereknek alapvető kötelességük segíteni a rászorulókon. Van három öcsém és szeretek a gyerekekkel foglalkozni. Így az Amigos által sikerült megtalálni azt a lehetőséget, ahol nemcsak megvalósíthatom ezt a vágyam, de közben jól is érzem magam. Meglepődtem, amikor először voltam a kórházban és nem csupán azért volt jó érzés, mert segíthetek valakin, hanem, mert tényleg szórakoztató a gyerekekkel tanulni és játszani.  Az az egy óra a héten azóta is a felüdülést és a hétköznapi rohanásból kikapcsolódást jelenteni. Külön öröm, hogy előzetes várakozásaimmal ellentétben, már focizni is tudtam a gyerekekkel a kórházban!

                          Fehér Balázs

                              Fehér Balázs vagyok, az alapító csapat tagja. Amigóként mindig örömmel töltött el amikor veszítettem a játékban. Ezek a srácok, lányok egyszerűen verhetetlenek, és nem is csak a játékokban. A mosolyaik minden alkalommal kiragadtak a hétköznapi rutinból, és erőt adtak a mindennapi kihívásokhoz. Tanítunk és tanulunk kölcsönösen, mosolyt csalunk egymás arcára!

                              Ferencz Fanni

                                  Ferencz Fanni vagyok, pénzügy szakos hallgató, és idén szeptember óta Amigó. Régóta szerettem volna tagja lenni egy önkéntes szervezetnek, ahol apró dolgokkal ugyan, de kicsit jobbá tehetem a világot, és úgy gondolom, az Amigos volt a legjobb választás. Sosem gondoltam volna, hogy egy pár órás látogatás a gyerekeknél a kórházban ennyire fel tud tölteni, de én egy fárasztó héten ebből merítek energiát és vidámságot. Hatalmas öröm látni a gyerekek szemében, mennyire lelkesek tudnak lenni, amikor megyünk hozzájuk játszani vagy tanulni. És nem csak tanítunk, hanem mi is rengeteget tanulunk a gyerekektől.

                                  Földi Gergely

                                      Az egyik legértékesebb dolog, amit másoknak adhatunk az őszinte figyelemünk. Mert gyakran igenis éppen az fontos valakinek, hogy ott legyünk. Érdeklődjünk, támogassunk, lelkesítsünk! Számomra pontosan ezt jelent Amigonak lenni!
                                      Gergő vagyok, a Corvinus egyetem hallgatója. Szabadidőmben nagyon szeretek főzni, futni és végetlen mennyiségű időt a természetben tölteni. Emellett büszke Amigo!

                                      Forgács Ádám

                                          Forgács Ádám vagyok, a kezdetektől Amigo. Jelenleg az Amszterdami Egyetemen tanulok. Az Amigos annyi mindent adott az elmúlt években, hogy számba venni is nehéz. Barátokat, szeretetet, érdekes, megoldandó problémákat, tágabb közösséget, erőt, látásmódot. Hogy mi a legjobb? Az, hogy miközben ezt írom, nem az jut eszembe, hogy én mit adtam, annak ellenére, hogy kéthetente jártam a kórházba úgy, mint mindenki más. Pont ez a kulcs, az önkénteskedés sem egy pusztán egyoldalú dolog. Sokkal többet kap az ember, mint amit ad.

                                          Gyetvai Brigitta

                                              Gyetvai Brigi vagyok, angol olasz tanár szakos hallgató. Már régebb óta érett bennem az elhatározás, hogy szeretnék valamilyen önkéntes munkát vállalni, és azt is tudtam, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni, de sokáig nem jutottam ennél tovább. Aztán egy véletlen folytán találtam rá az Amigosra, és úgy éreztem, ezt a lehetőséget nekem találták ki. Két nyelvi szakkal az egyetemen tanultakat is hasznosíthatom, valamint másik nagy hobbimnak, a kézműveskedésnek is nagy hasznát vehetem a gyerekekkel való játék során. Remélem sok gyerek kórházban töltött napjait tehetem jobbá.

                                              Hölvényi Zita

                                                  Hölvényi Zita vagyok, pszichológus hallgató. Kamasz korom óta foglalkozom gyerekekkel, illetve hosszabb külföldi tartózkodásom során meghatározó szerepet töltöttek be az idegennyelvek és más kultúrák megismerése. Amigóként szeretném a gyerekeknek megmutatni, hogy idegennyelvet nem csak az iskolapadban lehet tanulni, hanem egészen más, közvetlenebb formában, a mindennapokban is. Jó érzéssel töltött el az első kórházi látogatásom során, ahogy szépen lassan egyre bátrabban mertek hozzánk angolul vagy németül beszélni a gyerekek. A velük együtt eltöltött idő során mi, Amigók is rengeteg mosolyt, jó kedvet és odafigyelést kapunk.

                                                  Istenes Melinda

                                                      Meli vagyok, pénzügy mesteres hallgató a Corvinuson. Azért jelentkeztem Amigónak, mert egy belső nyomást éreztem arra vonatkozóan, hogy segítsek másokon és valami maradandót nyújtsak. A hétköznapi mókuskerékből kizökkenve szeretnék valódi értéket teremteni azáltal, hogy nyelveket tanítok és mosolyt csalok a beteg gyerkőcök arcára. Hiszem azt, hogy a nevetés a leghatásosabb gyógyszer, így én arra törekszem, hogy minél több mókázással teli, vidám pillanatban részesítsem a betegeket. Amikor pedig a látogató anyuka egy ilyen pillanatot elkapva lép be a terembe, ahol felhőtlen jókedv uralkodik és látod a szemében, hogy teljesen elönti a boldogság, na, az az igazán lélekmelengető érzés egy Amigo számára.

                                                      Kovács Flóra

                                                          Sziasztok! Kovács Flóra vagyok. Jelenleg végzős hallgatóként pénzügy-számvitelt tanulok a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az Erasmus félévemről visszatérve úgy gondoltam, hogy az egyetemista évek a legmegfelelőbbek arra, hogy valami igazán hasznosat tegyek a közvetlen környezetemért. Az Amigos tevékenységét már a kezdetektől figyelemmel követem, így nem volt kérdés számomra, hogy idén tavasszal én is szeretnék csatlakozni. Remélem, hogy nem csupán tudással, de lelkesedéssel és pozitív életszemlélettel is segíthetem a gyerekek kórházban töltött idejét színesebbé és értékesebbé tenni.

                                                          Kovács Imola

                                                              Kovács Imola vagyok, 2015 őszén, a legelső felvételi alkalmával csatlakoztam az Amigos csapatához. Amigoként megtanultam, hogy a legapróbb dolgok is végtelenül sokat jelentenek. Egy-egy hálás tekintet vagy huncut mosoly a gyerekektől mindig eszünkbe juttatja, hogy miért van ránk szükség a kórházakban. Önkéntesként mi magunk is rengeteget fejlődtünk, tapasztaltunk. A gyerekek bátorsága, őszintesége, nyitottsága mindig rendkívül inspirálóan hatott rám. Sajnos a rendszeres önkéntességet külföldi tanulmányaim miatt nem tudtam folytatni, de a mai napig büszke vagyok rá, hogy én is tagja lehettem az Amigos szuper kis közösségének!

                                                              Kovács Zsófia

                                                                  Nagyon boldog vagyok és büszke arra, hogy jelen lehettem és közreműködhettem ennek a hiánypótló szervezetnek a megalakulásánál. Sárával lassan 10 éve vagyunk barátnők és nem volt kérdés, hogy csatlakozom hozzá és támogatom, amikor mesélt nekem az ötletéről! Szuper egy évet töltöttem az Amigosnál önkéntesként, amit sosem fogok elfelejteni. Számos tapasztalattal lettem gazdagabb és méginkább megtanultam értékelni az élet apró örömeit. Minden alkalommal feltöltött a gyerekekkel eltöltött idő. Azontúl pedig, hogy segíthettem másoknak, egy kivételes emberekből álló közösség tagjává válhattam! Jelenleg családi vállakozásunknak szentelem az időm nagy részét (Tekeresvölgyi Manufaktúra), de bármikor szívesen segítem az alapítvány működését, akár csak egy fuvarral, vagy egy Amigos csapatépítő biciklizéshez szükséges, Tekeresvölgyi finomágokat tartalmazó “szeretetcsomaggal”.

                                                                  Mátyás Máté

                                                                      Nemzetközi tanulmányok alapszakon végeztem a Budapesti Corvinus Egyetemen, jelenleg külföldön folytatom mesterszakos tanulmányaimat. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ott lehettem az Amigos indulásakor. Mindig is igyekeztem segíteni ott, ahol tudok, de fiatal magyar tanulóként, hallgatóként korlátozottak a lehetőségeink. Amigóként megtapasztaltam, hogy a figyelmem, szabadidőm egy apró része is rengeteget jelent egy kisbetegnek. Egy ilyen válogatott, lelkes, és pozitív társaságban öröm az önkéntesség, és bízom benne, hogy sikerül a világot egy picivel jobb hellyé tennünk. Sok kicsi sokra megy!

                                                                      Reichardt László

                                                                          2016-ban, az Amigos második évében csatlakoztam és egy évet tevékenykedtem aktívan. Imádtam a kórházi látogatásokat, mert nincs jobb érzés, amikor egy gyereket fel tudunk vidítani azzal, hogy valami hasznosat nyújtunk neki, nyelvtudást. Persze sokat viccelődtünk, sztorizgattunk is, hogy ne csak munkáról szóljon az élet. A közösség pedig minden várakozásaimat felülmúlta, nyitott, barátságos és támogató barátokra leltem az Amigosban. Az Amigok erős értékrendje csak önerősíti a csapat kohézióját, és minél tovább vagy Amigo, csak egyre jobban megszeretni lehet az egészet. A board tagságért külön hálás vagyok, sokat segített a vezetői stílusom megtalálásában, a balatoni tábor pedig életem egyik legjobbja volt.

                                                                          Renkó Tamara

                                                                              Szia! Tamara vagyok, egy nyitott és beszédes pszichológia szakos hallgató. Már általános iskolás korom óta nagyon jól kijöttem a fiatalabb gyerekekkel, pár év múlva pedig egyértelművé vált, hogy szívesen foglalkoznék hivatásszerűen is a gyerekekkel. Emellett egy rövid ideig én is voltam kórházban, ahol összebarátkozhattam olyanokkal, akik akár hónapokat kényszerültek ott tölteni. Ezért ismerem az ottani körülményeket, és tudom, mennyire feldobja a kis betegek napját egy-egy mosolygós látogató. Különösen hosszú kórházi tartózkodás esetén.

                                                                              Sarkadi Nagy Márton

                                                                                  Az AMIGOS-nál csupa olyan emberek vettek körül, akik mindenféle érdekellentét vagy versengés nélkül azért jöttek, hogy segítsenek. Ez egy olyan hely, ahol szembesülsz az örömforrás egy olyan, új válfajával, amivel egyébként más keretek közt nem tudnál. A legtöbb ember életének 80%-a rutinszerű cselekvésből áll. Ez egy olyan rutin, amit érdemes hozzátenni a naphoz.

                                                                                  Silye Sándor

                                                                                      Visszatekintve őszintén mondhatom, nagyon örülök neki, hogy az alapító Amigos-csapat tagja lehettem! Az itt eltöltött két évben rengeteg felemelő és sok elgondolkodtató pillanatban volt részem, több gyermekkel mind a mai napig is tartom a kapcsolatot. Minden alkalommal, amikor bementem a kórházba, igyekeztem a lehető legtöbbet adni, ugyanakkor úgy érzem, én legalább annyit kaptam. Mindenkinek, aki kedvet érez magában, tényleg csak ajánlani tudom, hogy csatlakozzon ehhez a kivételes közösséghez, felemelő érzés!

                                                                                      Sváb Dóri

                                                                                          Sok Amigohoz hasonlóan én is a Corvinusra jártam, ott hallottam először az Amigosról. Habár egyből megtetszett a ötlet, és a mögött álló lelkes csapat, és szinte gondolkodás nélkül beadtam a jelentkezésemet a következő kiírt felvételi alkalmával, kicsit féltem, hogy vajon nekem való lesz-e ez a feladat. Mivel alapból elég érzékeny típus vagyok, tartottam attól, hogy lelkileg nehéz lesz kezelni a helyzetet, és majd mindig szomorúan jövök ki a kórházból. Már az első látogatás után rájöttem, hogy az aggodalmam nem hogy alaptalan volt, de nem is álhatott volna távolabb a valóságtól. Minden alkalommal feltöltődve, és vidáman jöttem el a kórházból, miután bent egy pillanat alatt elröppent az angolozással vagy játékkal töltött pár óra. Amigoként járni a kórházakba, és a csapat részének lenni az egyik legnagyobb élményem volt az egész egyetem alatt.
                                                                                          Annak ellenére, hogy már sajnos nem tudok aktív Amigoként a csapat része lenni, mert a mesterképzést külföldön végeztem, mindig nagyon jól esik látni ahogy a csapat növekszik, és büszkeséggel tölt el, hogy a része lehettem.

                                                                                          Tóth Máté Dániel

                                                                                              Hello-hello!

                                                                                              Engem Tóth Máténak hívnak, a Corvinuson vagyok harmadéves Alkalmazott közgazdaságtan hallgató.

                                                                                              Korábban nem igazán tudtam elképzelni, mi is az, amit az Amigók művelnek. Tanítanak? Szórakoznak? Beszélgetnek? Hogy lehet ezt kivitelezni? Azóta szerencsére én is részese lettem a csapatnak, így megtapasztaltam, miből is áll ez. Legegyszerűbben így tudnám összefoglalni: jó kedvet varázsolnak, ezzel adnak erőt. Az meg aztán csak a hab a tortán, ha még a nyelvtanulás irányában is sikerül még egy lépésre ösztönözni a „kisbarátainkat”.:)

                                                                                              Amikor ráeszméltem, hogy ez az Amigos-lét, akkor már biztos voltam benne, hogy jó helyen vagyok.

                                                                                              Zámbó Zsófia

                                                                                                  Sziasztok! Zsófi vagyok és nemzetközi gazdálkodás szakon tanulok a Corvinuson. Az utóbbi évben kezdtem el komolyabban érdeklődni a szociális vállalkozások és önkéntes szervezetek iránt. Amikor először találkoztam az Amigos tevékenységével rögtön beleszerettem, és eldöntöttem, hogy csatlakozni szeretnék. Egyrészt rengeteget lehet szerintem tanulni az itt szerzett tapasztalatokból, másrészt, és ami még fontosabb: ha csak egy kicsit is sikerül vidámabbá és könnyebbé tennem a beteg gyerekek mindennapjait azzal, hogy együtt tanulunk, játszunk vagy kézműveskedünk, akkor már nagyon megérte.

                                                                                                  Vissza