Az Amigos az idei félévben is sikeresen zárta az új önkéntesek toborzását, kiválasztását és ezt követően meg is kezdődhetett a betanulási folyamat az Újgenerációsok számára.

Hogy az új tagok közül ki, hogyan éli meg a felvételi folyamatot és az azt követő Amigo-életet – mint például az Amigos Iskola, a bevetések, a közösségi programok – természetesen mindenki számára különböző lehet. Mégis talán az a különlegessége az Amigo-létnek, hogy a tagok egyik fő belső motivációja mások boldoggátétele, segítése és így erre építkezve tudnak alkotni egy hihetetlen közösséget, amit a külső környezet számára ugyanúgy közvetíteni tudnak. Így hát nem hiába, hogy sokan már a toborzás megkezdésekor alig várják, hogy letölthessék a jelentkezési lapot, nekilássanak a kérdések megválaszolásának és ezáltal saját magukat is jobban megismerhessék. Ugyanis egyik Amigónkat idézve „ezekért a rendhagyó és mély kérdésekért már abszolút megérte az egész”.

 Mi az a motiváló erő, ami olyan sokakat az Amigos felé hajt?

„Szerettem volna az egyetemista éveimet a tanulás mellett hasznosan felhasználni és mindezt úgy megtenni, hogy közben adok valamit a körülöttem élőknek. Nagyon szeretem a gyerekeket, így amikor rátaláltam az Amigos a gyerekekért Alapítványra egyből belém nyilallt az érzés, hogy na ez az, ide jelentkeznem kell! Mindemellett szerettem volna egy szuper kis csapathoz tartozni.”

„Szerettem volna valami hasznosat csinálni, olyat, amivel segítem a társaimat és ez szuper lehetőség volt erre. Szeretem a nyelveket, a gyerekeket, így ez nekem is remek lehetőség, hogy fejlődjek emberileg vagy akár nyelvileg is.”

„Már nagyon régóta szerettem volna csatlakozni valamilyen önkéntes szervezethez és ez most télen sikerült is. Az Amigost már évek óta követtem facebookon, nagyon szimpatikus volt, hogy színt visznek beteg gyerekek életébe, így nem volt kérdés, hogy ha lehetséges, én is szeretnék a csapat része lenni.”

Hasznosat és jót tenni, mindezt egy olyan közösség részeseként, melyben igazán otthon érezhetjük magunkat – sokakat láthatóan ilyen és ehhez hasonló elképzelések motiválnak a kiválasztási folyamatban való részvételre. Persze nem tekinthetünk el attól a kedvességtől, boldogságtól, elhivatottságtól, illetve maguktól az értékektől sem, amit az Amigos közvetít nem csak a belső, hanem a külső környezet felé is. Így teljesen érthető, hogyan is lopja be magát az emberek szívébe.

Milyen élmények születnek a felvételi folyamata során?

„Számomra a felvételi, a kiválasztási folyamat egy érdekes élmény volt.”

„A szóbelire izgulva érkeztem, de fülig érő szájjal távoztam. Olyan mókás hangulatban telt a beszélgetés, hogy elfelejtettem izgulni. Örök emlék marad az érzés, amikor megérkezett az email a hírrel, hogy felvettek.”

„Izgultam és vívódtam sokat, hogy biztos “felnőttem-e” ehhez a feladathoz, hiszen Amigónak lenni sok felelősséggel jár. Szerencsére minden félelmem eloszlott, mikor találkoztam az Amigókkal, majd később a gyerekekkel. Az itteni Amigók nagyon kedvesek, lazák és befogadóak voltak, úgyhogy remek hangulatban telt a felvételi is és az Iskola is.”

Elmondható, hogy az izgalmak egyik jelentkezésre készülőt – akár leendő Amigót – sem kerülik el. Hiszen, akinek a szívében megvan az elkötelezettség mások iránt, és meglátja az Amigosban az ebben rejlő lehetőséget, elengedhetetlen, hogy törekedjen magából a legjobbat nyújtani a felvételi folyamat során. Ugyanakkor a kiválasztás során nem csak a felvételiztető Amigók kapnak egy teljesebb képet a jelentkezőkről, hanem lehetőségünk van saját magunkat is a kérdésekre adott, őszinte válaszok alapján jobban megismerni.

És mi a helyzet mostanában?

„…..Eddig abszolút pozitív számomra az élmény. Rendkívül kedves és segítőkész a közösség, épp most tagozódunk be a háttércsapatokba és kapunk izgalmas plusz feladatokat, illetve sorra jönnek az újabb és újabb programok és az offline, kórházi bevetések is kéthetente. Várom nagyon a folytatást!”

„A kiválasztás óta csak erősödött bennem az érzés, hogy a legjobb helyre kerültem. Az Ilka utcai kórházban a gyerekeket látva és együtt játszva velük hatalmas mosollyal az arcomon mehettem haza. Teljesen más egy bevetés után leülni tanulni, feltöltve érzi magát az ember: pozitivizmussal, szeretettel.”

„Hála az Amigók közvetlenségének, gyorsan be tudtam illeszkedni a csapatba. Nem régóta vagyok Amigo, de igyekszem minél többször részt venni a szervezet tevékenységében, ott segíteni, ahol tudok.”

Büszke vagyok, hogy ilyen csapathoz tartozhatok. Annyi jó ember gyűlt össze egy helyen, hogy az hihetetlen. És nem csak a kórházi bevetéseken mutatkozik meg a jóság, hanem például ahogy a mostani helyzetben is segítünk a menekülteknek. Szeretek Amigo lenni és várom a további programokat, hogy megismerjem a többieket.”

Nem is kétséges, hogy a felvételt követően mindenki hatalmas izgatottsággal várta, hogy belevethesse magát az Amigók életének forgatagába és az élménybeszámolók alapján a befogadó, segítőkész, bátorító közösségnek köszönhetően mindenki kezdni megtalálni a helyét a szervezeten belül. Illetve igyekszünk megragadni azt a lehetőséget, hogy az Amigos által minél több gyermek arcára mosolyt csaljunk. Hiszen már külső szemmel is lenyűgöző nézni, milyen csodálatos munkát végeznek az Amigók. De bekerülni és a csapat részévé válni olyan érzés, mintha eddig tartottál volna valamerre és végre megérkeztél a megfelelő helyre.

Újgenerációs Amigóink élményei a kórházlátogatások során:

„Az első bevetésem az Ilka utcában zajlott. Dobble partival kezdtünk bele a játékba, az első két fordulót magabiztosan meg is nyertem! Ezután előkerült a Robbanó cicák is, majd edukáció gyanánt kvízjátékkal zártuk a napot. A gyerekek nagyon aranyosak voltak! Mosolyogva hagytam el a kórház falait, azt remélve, hogy még legalább 100 ilyen élményben lesz részem! Mindent megteszek azért, hogy fél év múlva már büszkén viselhessem a zöld pulcsit!

„A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának gyermekosztályára kerültem. Nagyszerű csapat, bár annyian vagyunk, hogy személyesen nem is találkoztam még mindenkivel. Az első bevetésemet megelőzően – a szóbelihez hasonlóan – izgultam, próbáltam lélekben készülni vajon mi várhat rám. Az osztályon fekvő gyerkőcök közül többen épp aludtak, pihentek, így végül egy gimnazista sráccal játszottunk nagyokat. A bent töltött idő pedig gyorsan elrepült és az Amigos-os hagyományokhoz híven elkészült bevetés utáni videómban nem lehetett a mosolyt az arcomról akár csak egy fél pillanatra sem eltűnni látni. Rendkívül pozitív élmény volt, bízom a hasonló folytatásban.”

„Jól alakult, habár nyelvtanulásra nem került sor, bevezetésnek szerintem tökéletes volt a társasozás. Két fiúval játszottunk, akik először még félénkek voltak, nem tudtak hova tenni minket, de aztán hamar megnyíltak és nagyon tetszett nekik, hogy (majdnem) mindenkinek van pulcsija és az egyik fiú mindig mondogatta, hogy „Amigók, Amigók, milyen jó”. Szóval nagyon pozitív volt az első bevetés, aminek a vacsora-idő vetett véget. A kórház ahova járunk tele van játékokkal, mi önkéntesek a nővéreket váltjuk általában, akik addig játszanak a gyerekekkel, és gyakran elől hagynak játékokat, amiket mi is használhatunk.”

Kétségtelen, hogy már az első hónapokban rengeteg új, életreszóló élménnyel lehet gazdagodni újgenerációs Amigóként és láthatóan ez minden egyes bevetés alkalmával tovább gyarapodik. Hiszen így megadatik az a lehetőség, hogy egy-egy látogatás alkalmával mindazt a szeretetet, törődést és tudást, ami bennünk van átadhassuk azoknak, akiknek abban a pillanatban igazán szüksége van rá. És bár lehet, hogy ezt a gyerekek nem is veszik észre, de ez oda-vissza igaz, hiszen annyi erő, kitartás és tudás rejlik bennük, hogy minden egyes bevetés során lehetőségünk van nekünk is tőlük tanulni, ezt magunkkal vinni és még felelősségteljesebbé válni mások iránt.

Kiss Bogi
2022. 03.20.

Kiss Bogi vagyok, budapesti Amigo. Magamat egy vidám, pörgős, lelkes személyiségként tudnám jellemezni. Szeretek új ismereteket szerezni, segíteni másoknak és nyitott lenni az emberek felé, mert úgy gondolom akár rövid, akár hosszú életű ismertségből is rengeteget lehet tanulni és fejlődni.
Ezért is vagyok hálás, hogy az Amigos tagjává válhattam, hiszen ezáltal megadatik az a lehetőség, hogy a kisgyerekek arcára mosolyt varázsolhassunk, miközben mi is rengeteg élménnyel és tudással gazdagodunk.

Az álomból a valóságig vezető út és onnan tovább…