Bácsi Márton
A forgatókönyv azzal indul, hogy belépünk a kórterembe, és ami ezután következik, minden alkalommal meglepetés. Mindenkinek. Innentől kezdődik a kedvenc részem. Unatkozó beteg gyermekekkel angolul tanulni, önfeledten társasozni, vagy színezni egy létező és igen jó dolog. Orvostanhallgatóként korábban is volt alkalmam hasonló környezetben tenni-venni, de erre nem gondoltam magam sem, hogy ilyen szívesen fogadnak minket a kis paszulyok és ennyi jókedvvel, mosolygással valamint új barátokkal leszünk gazdagabbak! Nagyon örülök, hogy része lehetek ennek a csapatnak és remélem, sok gyermeknek tudjuk majd segíteni a gyógyulását ezekkel az apró színes foltokkal a szürke délutáni órákban!
Balog Dóra
Belicza Adrienn
Belicza Adrien vagyok, gyógytornász szakos hallgató. Nagyon szeretem a gyerekeket, munkám során is velük szeretnék elsősorban foglalkozni, így mikor elérkezett hozzám a hír, hogy az Amigos hódító útjára indul Debrecen felé, tudtam, hogy szeretnék ennek a közösségnek tagja lenni. A zűrös, olykor szürke hétköznapok közepette, amikor nincs megállás, szeretnénk, hogy egy nap lehetőleg 30 órából álljon, és akkor talán teendőink végére érünk, ez a közösség, és mindaz amit tesz, képvisel ad erőt számomra. A gyerekek önzetlen szeretete és mosolya, amit a kórházi látogatások során kapok olyan löketet és energiát ad nekem, amiért érdemes ezt csinálni. Hálás vagyok minden Amigo társamért is, olyan jó látni, hogy ilyen sok jószívű ember van, köszönöm, hogy vagytok! J
Borzási Márk
Amikor látunk egy szikrányi örömöt egy hatalmas harcos arcán, az igazi boldogságot ad. Én ezért jelentkeztem a csapatba. A gyermekek világa sokkal gazdagabb, mint a felnőtteké, bennük minden új egy felfedező örömével párosul. Tapasztalni ezt a kincset, s értéket lelni saját hétköznapjainkban ezen bevetések által nekem többet jelent, mint egyszerű önkénteskedés. Örülök, hogy negyedéves orvostanhallgatóként kerültem a csapatba, mert úgy érzem, itt igazi emberséget tanulok, s remélem az egyetem végeztével majd tovább vihetem ezeket az értékeket.
Galgóczy Márton
Kelemen Hanna
Minden nap úgy feküdni le, hogy sikerült mosolyt csalnom valaki arcára! Oly egyszerűnek hangzik ez a fogadalom ès valóban nem is nehèz feladat, a megszokott mindennnapi teendõkhöz képest.
Kiss Dorka
Kiss Dorka vagyok, orvostanhallgató a Debreceni Egyetemen. Ha tehetném, az egész világot beutaznám, Brazíliától Nepálig és vissza. Olaszországban biztos többször is megállnék. Amigoként szeretném átadni a gyerekeknek a felfedezés élményét, az új dolgok iránti kíváncsiságot és színesebbé tenni a mindennapjaikat. Másrészről pedig hiszem, hogy a nevetés gyógyít, ezért szerintem fontos, hogy a kórházba egy kis jókedvet csempésszünk. Szeretem látni, milyen gyorsan válik egy egyszerű kórterem egy mosollyal teli kreatív kuckóvá.
Kovács Panni
Sziasztok! Kovács Panni vagyok a Debreceni Egyetem elsőéves orvostanhallgatója. Már korábban eldöntöttem, hogy az egyetemi tanulmányaim mellett szeretnék önkénteskedni, de nem igazán tudtam, hogy mi lenne a számomra legmegfelelőbb. Amikor hallottam, hogy elindul Debrecenben az Amigos rögtön eszembe jutott egy cikk, amit félévvel azelőtt olvastam sok zöld pulcsis egyetemistáról, akik délutánjaikat a kórházban lévő gyerekekkel töltik. Akkor még csak egy számomra érdekes történet volt, mára valósággá vált és én is a részese lettem. Hálás vagyok, hogy a debreceni csapat tagjaként mostmár itt is szebbé tehetjük a kórházban töltött nehéz napokat és remélem sok feledhetetlen, örömteli percet töltünk majd együtt a gyerekekkel.
Nádházi Kitti
Kitti vagyok,első éves villamosmérnök hallgató a Debreceni
Egyetemen.Mindig is kerestem a lehetőséget,hogy gyerekekkel
foglalkozhassak szabadidőmben.Szerencsémre rátaláltam az Amigosra,ahol
kiteljesedhetett a segíteni akarásom. Az Amigo létben a legjobb az a
mosoly, a gyerekek mosolya,amikor a kedvenc játékát viszed be, vagy épp
csináltok egy alkotást, esetleg megtanul pár szót idegennyelveken amit
mindig is tudni akart.
Sóvári Ádám
Sziasztok! Sóvári Ádám vagyok, elsőéves Anglisztika hallgató a Debreceni Egyetemen.
Nagyon régóta követtem az Amigos a gyerekekért alapítványt és mikor megtudtam, hogy
Debrecen városába is lehetőség lesz jelentkezni, egy percig sem gondolkodtam. Édesanyám
révén nagyon sok időt töltöttem a gyerekek közelében és habár sejtettem, hogy nem fogok
óvodában dolgozni, valahogyan mindenképpen szerettem volna gyerekeknek segíteni.
Számomra az a legjobb érzés az Amigó létben, hogy nagyon sokszor nem a gyerekek
tanulnak tőlünk, hanem éppen fordítva!:)
Székelyhidi Brigitta
Sziasztok! Székelyhidi Brigitta vagyok a Debreceni Egyetem másodéves gyógytornász hallgatója. Hatalmas boldogság számomra, hogy én is benne lehetek a debreceni alapító csapatban és valami maradandót alkothatok a többi Amigoval. Nagyon fontos számomra a beteg gyerekek segítése, ezértis örültem, hogy Debrecen lesz a következő vidéki város ahol elindul a jelentkezés. Nincs annál csodálatosabb dolog amikor ismeretlenként bemegyünk a kórházba és pár perc múlva önfeledten játszó, hangosan kacagó gyerekekkel lehetünk együtt. Remélem, hogy a jövőben minden gyerkőc mellett lehet egy Amigo és sok-sok boldog pillanatot tudunk nekik okozni!
Tóth Petra
Petra vagyok, 2. éves fogorvostan-hallgató. Legjobban a hegyek látványa tölt fel talán azért, mert debreceniként változatosságot jelent. Mindig úgy gondoltam, hogy a boldog élet titka az apró örömökben rejlik. A gondolat, melynek részesei lehetünk az Amigos által, olyan hatalmas élményt nyújt, hogy itt már nem apró örömök kereséséről van szó, a tiszta boldogság talál ránk a mosolyok által. Az, hogy Amigoként járhatok kórházba, talán számomra a legnagyobb ajándék, mert ezzel az erővel töltődhetek , amit a gyerekektől illetve az új barátságoktól kapok.