Dóczy Orsolya vagyok, művészettörténet hallgató. Az Erasmus félévemről hazatérve jelentkeztem Amigonak. Régóta szerettem volna önkénteskedni, a gyerekek mindig is fontosak voltak számomra, szeretek velük lenni. Úgy éreztem az Amigosnál tudok a legjobban segíteni. Nem gondoltam volna, hogy a kórházi látogatások, majd engem is ennyire feldobnak. Ezek a gyerekek, ha nevetnek, akkor az tényleg szívből jön, ami ránk is nagy hatással van. Amúgy kedvencem az Uno, de játék közben egy-két angol, vagy olasz szót is megpróbálok becsempészni.