Interjúink klasszikus kérdése: hogyan kezdődött ez az egész? A kérdés talán egy kicsit kibővítve még fontosabb: honnan jöttünk, hol tartunk most és merre megyünk tovább.

2003

Amikor Fábián Sára kilencévesen egy évre kórházba került, az élmény örökre megváloztatta az életét és gondolkodásmódját. Felépülése után csak arra tudott gondolni: hogyan adhatná át azt a motivációt és támogatást a többi beteg gyereknek, amivel őt a szerettei elhalmozták?

2014

Több mint tíz évvel később, egy családi vacsora közben kezdett el alakulni a nagy terv: bár nem lett orvos, de még így is gyógyíthat. Azok, akik a magány és motiválatlanság leküzdésében segítenek egy betegnek, közvetve fizikai erőnlétük erősödéséhez is hozzájárulnak. Persze ekkor még sok volt a kérdőjel, Sára mégis úgy döntött, összeül pár barátjával, és felvázolja nekik ötletét: kinek lenne kedve tanulni és játszani olyan gyerekkekkel, akik családja, szeretteik, tanítóik nem tudnak mellettük lenni? Mivel barátai is ugyanúgy lelkesedtek az ötletért, elindult a szervezés.

2015 tavasz

Hosszú szervezés és emailezés után, a kórházigazgató és kórházpedagógusok segítségével elindulhatott a kezdeményezés: tizenegyük felváltva kezdett járni a Tűzoltó utcai gyermekklinikára. A terv egyszerű volt: kicsit tanulni, beszélgetni, „haverkodni”, innen jött a név is: Amigos, vagyis barátok, hogy a gyerekek érezzék, még a legnehezebb időkben is mellettük áll valaki, aki ismeretlenül is meg akarja őket ismerni. Egy jó barát, összekötő kapocs a kórházak sokszor fojtogató, lelombozó légköre, és a „kinti” világ között. Hogy érezhessék: attól még, hogy itt vannak, ők is „normális” kisgyerekek, nevetni, tanulni, játszani akarnak, és igenis, túljutnak a nehézségeken! A pozitív visszajelzések pedig minden elképzelést felülmúlnak.

2015 ősz

A kezdeményezés teljes siker, egy-egy találkozás után mindenki feltöltődve és hálásan folytatja mindennapi, „civil” életét, tanulmányait. Folyamatosan érkeznek a megkeresések, mások is segíteni szeretnének, és az Amigos tagjai pedig mérlegelni: megmaradjanak bensőséges, apró baráti tarsaságként, vagy lépjenek egy szinttel feljebb? Átgondolva a dolgot, nem is volt kérdés, hogy a bővülés a jobb út, minél több kisgyereknek segíteni, de magtartani a csapat, összetartó, baráti légkörét. Kreatív feladatok és hosszú szóbeli interjúk után a társaság tizenhat főre bővül.

2016 tavasz

Folytatva a fél évvel ezelőtti hagyományt, újabb tagfelvétel következik, már 22 lelkes Amigo jár be hétről hétre, napról napra, egymást kisegítve, a gyerekeket sosem cserbenhagyva. Azonban nem csak taglétszámban történik a bővülés, hanem az Amigos vége valódi, kórházakon átívelő szervezetté válik: elindul a munka a Szent László kórházban is.

2016 ősz

Az eddigi legnagyobb tagfelvétel, ahol már a fél évvel korábban csatlakozottak is tapasztalt Amigóként vesznek részt. Írásbeli jelentkezés után szóbeli meghallgatás, majd bevezető est, Kisokos szétosztás, avató, csapatépítések, így a másfél évvel ezelőtti, családias hangulat megmarad, immár 34 főnél is. De volt is mire büszkének lenni: hála az áldozatos szervezésnek elindult az Amigos projekt az I. számú gyermekklinikán is, az Amigos pedig hivatalosan is alapítvánnyá vált.

2017

Ideálisnak célnak a 25 fővel való bővülést láttuk- és hála a rengeteg fantasztikus jelentkezőnek, ez sikerült is! Külföldi ösztöndíjak, és lediplomázások miatt idén végül 52 aktív és lelkes Amigóval kezdtük a szemesztert, és közösen örülhettünk: negyedik kórházunk a Bethesda Gyermekklinika lett. Miközben már gyakran a nyárra gondolunk-közös tábor és biciklizés- egy fontos projekt előkészítése is elindult: az Amigos társadalmi vállalkozás keretében azon szülőknek szeretnénk munkalehetőséget kínálni, akik gyermekük elhúzódó kórházi kezelése miatt nehézségekkel küzdenek a munkaerőpiacon.

A Jövő

A történet természetesen még nem állt meg. Célunk hogy újabb és újabb kórházakhoz, újabb és újabb kisgyerekek százaihoz jussunk el, gyarapodjunk, hogy még többet tudjunk adni. Légy része Te is a történetünknek!