Sokat meséltünk már az Amigók életéről, a szervezet felépítéséről, különböző programokról vagy a kórházi látogatásokról. Megosztottuk néhány gyerkőccel kapcsolatos élményünket, azt, hogy miket tanulhattunk tőlük, hogyan hatottunk egymásra az együtt töltött idő alatt és a tőlük kapott visszajelzéseket is. Szüleikről azonban eddig kevés szó esett, pedig az ő meglátásaik és visszajelzéseik is hihetetlenül fontosak számunkra.

A betegségnél talán csak az lehet rosszabb, mikor látjuk a gyerekünket betegen. Ha egy kisgyerek kórházba kerül, ma már szerencsére szinte mindenhol korlátlan ideig mellette lehet az egyik szülője. Ez hatalmas megkönnyebbülés a kicsiknek, ugyanakkor nagyon megterhelő a szülőknek. Általában ebben a helyzetben találkozunk, ezért is nagyon szívet melengető, amikor a mosolyok mellé esetleg még szóbeli vagy később írásbeli visszajelzést is kapunk.

„Az Amigos a gyerekekért Alapítvánnyal 2014-ben találkoztunk először, amikor Kriszti betegsége kiderült és kórházba került. Az első alkalommal Krisztivel egy krokodilt színeztek és hajtogattak. Krisztinek annyira megtetszett, hogy kirakatta a kórházi ágya fölötti falra és ott is maradt egy hónapig, amíg egyhuzamban bent voltunk a kórházban. Mindig mosolyt csalt az arcára, ha csak ránézett, ez a krokodil a mai napig is megvan. Aztán sokszor találkoztuk a kezelések alatt, kézműveskedtetek, társasoztatok, játszottatok vele. Mindig felüdülés volt, ha ott voltak az Amigók, mert olyankor kicsit elfelejtette, hogy hol is van. Később szerencsére már nem csak a kórházban találkoztunk, egy fantasztikus hőlégballonozáson vehettünk rész, aminek a záró bulija is nagyon jó volt, a csajok kiélvezték a kastély által nyújtott összes szórakozási lehetőséget, először csak a csónakot, aztán már a ruhás fürdés is belefért. A végén a lovakat se lehetett kihagyni, nagyon emlékezetes, élménydús napot töltöttünk akkor az Amigos csapatával. Utána a születésnapi buli következett, ahol megint nagyon jól érezte magát Kriszti, ismét jött a kézműveskedés és a társasozás, valamint extra finom tortát ehetett, és még az se zavarta, hogy a tombolán nem sikerült nyernie, mert ismét élményekkel gazdagodott és egy nagyon jó estét töltöttünk el veletek, ahonnan sikerült utolsóként eljönni a vendégek közül. Az Amigos csapatának sikerült Kriszti egy nagyon nagy- és titkos kívánságát teljesítenie, amiről soha nem hitte, hogy valaha is teljesülni fog. Elintézték neki, hogy találkozhat E. Márkkal, a kedvenc színészével. Az Amigók segítője pedig Márk menedzsere volt, aki az első perctől kezdve odavolt Krisztiért. Ekkor tudatosult benne, hogy az álmok igenis teljesülhetnek, csak nagyon jó emberek kellenek, hogy megvalósítsák. És elérkezett a csoda napja, amikor találkozhatott Márkkal, és nem is csak találkozott, de megnézhette a Pál utcai fiúk előadást és másnap a Padlás előadást is. És ami még hatalmas élmény volt, hogy kapott egy Márk által aláírt táskát, egy minden fiú által dedikált CD-t és még egy Pál utcai fiúk bögrét is, sőt megkapta V. H. Miklóstól a Nemecsek kék sávos üveggolyóját is. És a végén még a fiúk a Kriszti által vitt könyvet is dedikálták. Leírhatatlan és szinte felfoghatatlan öröm volt számára. Az már csak hab volt a tortán, hogy teljesen véletlenül össze is öltöztek Márkkal, majdnem teljesen egyforma ruhában voltak, csak a cipőjük volt más. Hetekig járt a fellegekben, hátán a táskában a kincseivel és mindenkinek azt mutogatta, hogy milyen nagy megtiszteltetés érte. Ezt az élményt is az Amigos csapatának köszönhetjük. Kimondhatatlanul hálás vagyok, hogy ennyire sokat tettek Krisztiért. Amikor elkezdte Kriszti a közel másfél éves kezelést, azt mondta az orvos, hogy csak 50%-ban a gyógyszerek segítenek a gyógyulásban a másik 50%-ot Krisztinek kell hozzá tennie lelkileg. Ezek az élmények nagyban segítik, hogy lelkileg helyre álljon és elhiggye, hogy meg fog gyógyulni. Mindent nagyon köszönünk és reméljük még sokat találkozunk!”

 

„Mi Békéscsabáról kerültünk a Bethesdába. Lackó elég rossz állapotban volt, de nagyon örült annak, hogy már délután jön „valaki” hozzá játszani. Első alkalommal a szívünkbe zártuk az amigókat. Amilyen szeretettel fordulnak a gyerekek felé, ez nem is alakulhatott másként. Teltek a napok, Lackóm – és bevallom én is – egyre jobban vártam az Amigos napokat a kórházban. Jó volt látni, hogy beteg gyerkőcöm pár órára el tudta felejteni, miért is van ott. Nyugodt szívvel mertem rájuk bízni Lackómat, én addig el tudtam szaladni boltba/étterembe. Visszaérve sokszor Lackóm nem is vette észre a jövetelemet, úgy belefeledkezett a játékba. Hálás vagyok, hogy létrejött ez az alapítvány. Sosem hagyják cserben a gyerekeket, hiszen nekik ők jelentik a kapcsolatot a külvilággal. Konkrétan az én fiam sírt is, ha véletlenül egy Amigos napon elkerültük egymást. Nagyon sok erőt, kitartást és rengeteg gyerekmosolyt kívánok az elkövetkezendőkben!”

Máskor egy anyuka rögtön a látogatás után az általa készített kép kíséretében ezt az üzenetet küldte a Facebook oldalunkra: „Köszönjük! Kisfiammal mindketten nagyon jól éreztük magunkat!

Van, akit hosszabban is kísérnek az Amigók és a kórházi tartózkodás után az otthoni tanulásban is segítünk. Egy ilyen kislány anyukája ezt üzente nekünk:

„Mit is mondhatnék az Amigókról? Köszönjük, hogy vagytok, hogy segítetek nekünk ebben a nehéz helyzetben, hogy a kórházban fekvő gyerekekkel sikerül elfeledtetni, hogy hol is vannak, és, hogy ilyenkor még a tanulás sem teher, hanem egy kicsit visszazökkenhetnek a “normális életbe”. Vidámságot, felüdülést hoztok a kórtermekbe, ahol bizony nagyon sok fájdalom, és szomorúság van. Mi külön köszönjük nektek az itthoni segítséget, nagyon sokat jelent nekünk, hogy számíthatunk rátok. Sokan tanulhatnának tőletek, a türelmet, a kedvességet, emberséget. Sajnos ezt a nehéz helyzetet sokszor még a családtagok, barátok sem tudják hogyan kezelni, ezért minden segítség nagyon fontos és értékes számunkra, és tényleg nagyon jól esik, hogy számíthatunk rátok!”

Köszönünk szépen minden lelki, szóbeli vagy írásbeli megerősítést, igazán sokat jelent minden Amigónak, ha azt tapasztalja, hogy a látogatás, nemcsak a gyerkőcöknek, hanem a szüleiknek üde színfolt a kórházi hétköznapokban. Reméljük, a jövőben minél több gyerekhez juthatunk el és ezáltal minél több szülőnek nyújthatunk segítséget vagy szerezhetünk nyugodtabb perceket!

 

Kulcsár Niki

2019. április

Szülők mondták rólunk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.