Idén az Amigos Instacsapata is egy új, nagyon különleges sorozattal készült követőinek. Az Amigók amellett, hogy kéthetente lelkesen kórházba járnak a gyerkőcökhöz, lelkes egyetemisták is. A fotókon a csapat ezt szerette volna kicsit jobban bemutatni. Nagyon különböző szakokról érkeztünk a csapatba és rengeteg érdekes hobbink is van. A háttércsapatokban van aki ezeket fejleszti, de akad olyan is, aki új kihívásokat keres az Amigo mindennapokban. Egy biztos, hogy sokszínűségünk meghatározza a feladatokat és ezekben is mindig segítünk egymásnak ahogyan tudunk.

A fotók mellé most következzen az AmigosBlog első bejegyzése a projektről, ahol Helga, Bálint, Adri és Reni Amigók mutatkoznak be. 

Helga Amigo

”Helgának hívnak. Jelenleg az Ortopéd klinika lelkes Amigója vagyok. Pszichológiát tanulok, néptáncolok, és ha tehetem sokat járok színházba. Szeretnék majd egyszer színházi környezetben is dolgozni (persze nem pszichológusként).

Már egy éve vagyok Amigó. Már egy éve nem kap a szívéhez a családom, és a barátaim amikor azt mondom, hogy a héten megyek a kórházba. És már egy éve tudom, hogy a klinikára gyógyulni járnak a gyerekek, nem betegeskedni. De miért is olyan jó Amigónak lenni? Szerintem az apró örömteli pillanatok maguktól beszélnek. Például amikor egy ovis kislány megtalálja az UNO kártyákat, amivel ő még nem nagyon tud játszani, de végül a legjobb pakolós, számtanulós készségfejlesztő lesz a pakliból. Vagy amikor a foglalkozás elején a fájdalomtól síró, akkor még fekvő kisfiú egy hadseregnyi papír Angry birds legyártása után, már saját maga kéri, hogy segítsünk neki lábra állni és átülni a kisszékre. De ilyen pillanat az is, amikor óriási kacajokat hallok a szomszéd szobából, ahol szintén egy zöld pulcsis csapat foglalkozik a gyerekekkel.

És persze azért is jó Amigónak lenni, mert mindig biztonságban érzem magam. Tudom, hogy olyan emberekkel vagyok körülvéve, akikkel meg lehet beszélni minden problémát. Szeretem, hogy a klinika ajtaját elhagyva is megmarad a jó kapcsolatunk, és ha kell segítünk egymásnak szekrényt cipelni, németről fordítani, vagy imbuszkulcsot futárkodni egy ruhaállványhoz.”

Fejes Tóth Helga

Bálint Amigo

“Tóth Bálint vagyok, 22 éves, harmadéves mérnök informatikus hallgató. Az egyetem mellett van egy gyakornoki állásom is, ott dolgozom, ha éppen nincs órám. Szabadidőmben fő hobbimként amatőr zenei producerként tevékenykedek, amit nagyon szeretek csinálni, hiszen itt engedhetem szabadjára minden kreativitásomat és aktuális érzéseimet.

Minden mellett persze jut időm Amigóként járni a gyerekekhez a kórházba, ezek a látogatások egy-egy fárasztóbb nap után is fel tudnak tölteni, és teljesen kiragadnak engem is és a gyerkőcöket is az adott problémáinkból. A gyerekmosolyok mellett az Amigos egy nagyszerű közösséget is nyújt nekem, akikkel bármikor el tudok tölteni egy délutánt, vagy akár egy hétvégét.”

Tóth Bálint

Reni Amigo

“Azzal, hogy Amigóvá váltam életem legjobb döntését hoztam meg. Először csak az lebegett a szemem előtt, hogy szabadidőmben segítsem a gyerkőcöket, de végül sokkal többet kaptam ennél. Egy csodálatos közösség része lettem, ahol folyamatosan fejlődni tudok. Nem csak én tanítottam spanyolra a kicsiket, de már jelnyelven is tudom a saját nevemet.

Jelenleg az I. számú gyermekklinika kórházfelelőse vagyok, háttérfeladatok közül pedig a blogcsapat tagja, ami kicsit kapcsolódik a leendő szakmámhoz, hiszen az ELTE bölcsészkarán vagyok magyar szakos hallgató és ha minden jól alakul egyszer majd újságíró leszek. Emellett imádok olvasni és nem telhet el úgy nap, hogy egyik kezemben minimum egyszer ne lett volna könyv, a másikban pedig egy bögre kávé. Utóbbi akár háromszor is.”

Raposa Renáta

Adri Amigo

“Halihó Mindenki! Adrienn vagyok, 21 éves és idén szeptembertől kezdtem el Amigó-életem. Jelenleg harmadéves vegyésztan hallgató vagyok az ELTE-n, analitikai kémiával foglalkozom, a kutatás minden percét élvezem, bár rengeteget kell még tanulnom és fejlődnöm, no de erre való az egyetem.

Másfél éve szemezgetek az Amigosszal, és végre elérkezettnek láttam a pillanatot, hogy jelentkezzem. Amikor megtudtam, hogy tagja lettem a szervezetnek, percekig sikongatva futkoráztam a koli folyosóján. Ugyanilyen izgatottsággal igyekszem elmenni a minket váró gyerkőcökhöz a kórházba, és mégis hozzájuk képest alulmaradok lelkesedésemben. Hihetetlen, hogy az eddigi bevetéseim után teljesen újjászületve érkeztem haza. A sok mosoly, a kreatív kis elmék, az a rengeteg energia, amit árasztanak a lurkók, teljesen rámragad és csak még inkább megerősít engem abban, hogy Amigónak lenni az egyik legcsodásabb dolog, ami bárkivel történhet egyetemi évei alatt. Remélem, hogy legalább tizede annyi örömet adok én is a gyerekeknek, mint amennyit ők adnak nekem.”

Rancz Adrienn

Köszönjük az Instacsapat kitartó munkáját és várjuk a következő fotókat!
Ha Ti sem szeretnétek lemaradni a sorozat következő fotóiról, vagy kíváncsiak vagytok az Amigo-mindennapok további részleteire kövessétek a csapatot az Instagramon!

 

Amigo is vagyok! – Bemutatjuk az Instacsapat idei projektjét

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.