Budapest

Agócs Julianna

Agócs Julcsi vagyok, elsőéves biológushallgató az Eltén. Nagyon szeretek zenélni, festeni, olvasni, és túrázni. Sokgyerekes családban nőttem fel, így mindig is nagyon szerettem zsibongó kicsik társaságát, az egész napos játszást, a kreatív ötletek megvalósítását. Gyerekként egy hosszan tartó betegség miatt én is sok időt töltöttem a Tűzoltóutcai Klinika termeiben, és már akkor megfogalmazódott bennem, hogy mennyire jó lenne, ha valahogy színesebbé, kellemesebbé lehetne tenni a kórházban eltöltött végtelenül hosszúnak tűnő napokat, így amikor hallottam az Amigosról, nem volt kérdés, hogy jelentkezek-e. A legjobban azt szeretem az egészben, hogy bár mi megyünk oda segíteni, sokkal többet kapunk a gyerekektől, mint amit mi adhatunk nekik.

Angyal Olivér

Angyal Péter

Amigóként az ember megtapasztalja, hogy egy-egy mosoly is micsoda értéket jelent. Azért jelentkeztem a csapatba, hogy én is kivehessem részemet ebben az értékteremtésben. Jó megtapasztalni, hogy egyszerű emberként egy kis odafigyeléssel is nagyszerű dolgokat lehet tenni, talán ez a társadalmi szerepvállalás szépsége. Én magam egyébként – ha minden jól megy – hivatásos kotyvasztó leszek egyszer, így ha nem Amigóként tevékenykedem, akkor jó esetben gyógyszerkémián töröm a fejem, vagy a laborban pörgetem a reakciókat.

Bárdió Luca

Sziasztok! Bárdió Luca vagyok a BME másodéves hallgatója,nemzetközi gazdálkodás szakon. Azért tetszett meg az Amigos mert hihetetlenül lelkes egyetemistákból áll és emellett nagyon régóta szeretnek tagja lenni egy olyan szervezetnek,ahol beteg gyerekeknek segítenek. Annyira fantasztikus ami a kórházban történik,hihetetlen volt számomra,hogy ekkora pozitív töltést hordoz magában egy-egy kórház látogatás,mindkét félnek kölcsönösen. És ez az igazi csoda,amikor egy óra képes ennyi mosolyt csalni az arcokra.

Braun Anna Luca

Braun Anna Luca vagyok, ELTE-s joghallgató. Mindig lenyűgözött a gyerekek kíváncsi, mindenre nyitott természete és a határtalan kreativitása. Gyerekekkel tölteni a délutánt, tanulni és játszani, nem csak az ő napjukat teszi jobbá, hanem az enyémet is, ezért is jelentkeztem Amigónak. Egy kórházi látogatás kizökkent a hétköznapokból, és úgy érezhetem, hogy valami igazán hasznosat csináltam. Inspiráló, hogy nyelveket taníthatok nekik, miközben én is sokat tanulhatok tőlük.

Csanádi Bettina

Csanádi Bettina vagyok, orvostanhallgató. Gimnazista koromban két évet önkénteskedtem a zalaegerszegi kórház gyermekosztályán, és tudtam, hogy Budapesten is szeretném folytatni. Így nagyon megörültem, mikor véletlenül rátaláltam az Amigos csapatára. Tanulással és játszással segítjük a gyerekeket, és cserébe mosolyt, kacagást, kendőzetlen őszinteséget és megannyi vidám pillanatot kapunk, mely számomra mindennél többet jelent.

Csonka Blanka

Csonka Blanka vagyok, harmadéves joghallgató és új generációs Amigo. Szeretek olvasni, színházba
járni, sportolni, utazni, de igazából bármilyen programra vevő vagyok, mert nagyon élvezem, ha új
dolgokat próbálhatok ki és ezáltal izgalmas élményeket szerezhetek. Mivel imádok társaságban lenni,
különösen gyerekek között, nem volt kérdés, hogy idén jelentkezem az Amigosba. Ugyan még csak
párszor voltam “bevetésen”, így is bizton állíthatom, hogy eddig mindig azok a napok és órák voltak a
kedvenceim, amit a Tűzoltó utcában tölthettem. A hatalmas társasozások és kártyapartik, az
önfeledt nevetések és a gyerekekkel való barátkozás mindig olyan jó érzéssel töltenek el, hogy utána
még napokig visszagondolok egy-egy vidám pillanatra. A tapasztaltabb Amigók kedvessége és
segítőkészsége pedig már az első látogatást is nagyon gördülékennyé és emlékezetessé tette; igazán
jó egy ilyen csapathoz tartozni!

Czifrus Eszter

Czifrus Eszter vagyok, harmadéves orvostanhallgató Budapesten. Azért jelentkeztem Amigónak, mert az egyetem elvégzéséig még több mint három évem van hátra, viszont szerettem volna már most valami olyat tenni, amivel segíthetek a beteg gyerekeken. De azt nem gondoltam volna, hogy amellett, hogy megpróbálom kicsit boldogabbá és felszabadultabbá tenni a gyerekek kórházi mindennapjait, mellette én magam mennyit tanulhatok tőlük és mennyi mindent ad ez nekem is. Még csak rövid ideje vagyok Amigo, de máris rengeteg olyan tapasztalattal lettem gazdagabb, amiket az egyetemen soha nem tanítanak. Emellett hihetetlenül jó érzés amikor azt látom, hogy sikerült legalább egy rövid időre vidámabbá és gondtalanabbá tenni a gyerekeket a kórházban.

Dékány Kinga

Sziasztok! Kinga vagyok, negyedéves orvostanhallgató Budapesten. Mindig is szerettem gyerekekkel
játszani, foglalkozni, tanulni tőlük. Minden beszélgetés, együtt átélt élmény, játék, győzelem,
leküzdött akadály meghatározó pillanat az életünkben, mert nincs annál nagyobb öröm, mint mikor
egy csöppnyi kis szív a bizalmába fogad! Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy a kórházi körülmények
között foglalkozhatunk velük, nyelveket tudunk tanítani nekik. Szabadidőmben néptáncolni,
kirándulni, olvasni és nyelvet tanulni is szoktam, szeretek. Remélem, hogy sikerül minél több
gyerkőcnek átadnom a nyelvtanulás szeretetét és hogy ez segít nekik a gyógyulásban 

Dóczy Orsi

Dóczy Orsolya vagyok, művészettörténet hallgató. Az Erasmus félévemről hazatérve jelentkeztem Amigonak. Régóta szerettem volna önkénteskedni, a gyerekek mindig is fontosak voltak számomra, szeretek velük lenni. Úgy éreztem az Amigosnál tudok a legjobban segíteni. Nem gondoltam volna, hogy a kórházi látogatások, majd engem is ennyire feldobnak. Ezek a gyerekek, ha nevetnek, akkor az tényleg szívből jön, ami ránk is nagy hatással van. Amúgy kedvencem az Uno, de játék közben egy-két angol, vagy olasz szót is megpróbálok becsempészni.

Dóka Csilla

Dóka Csilla vagyok és örülök, hogy Amigo lehetek, mert jó érzés látni, milyen boldogsággal tölti el a gyerekeket az Amigokkal töltött idő. Nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni, legyen szó tanulásról, játékról vagy kézműveskedésről, hiszen valamit mindig találunk a kis srácokkal. A közös játékban az a jó, hogy a hangulat azokat is bevonzza, akiknek eleinte nem volt kedvük játszani, és hogy a tiltakozások ellenére is sikerül becsempészni egy-két új angol szót, amit utána hangosan ismételgetnek a gyerekek. A játék nem csak vidámságot, de újdonságokat is hoz, minden alkalommal.

Dóka Tamás

Sziasztok, Tomi vagyok, mechatronika és mérnökinformatikus mesterhallgató a Budapesti Műszaki Egyetemen. A húgom, Csilla mesélt először nekem az Amigosról és arról, hogy milyen jó dolog egy kis örömöt csempészni a kórházban gyógyuló gyerekek mindennapjaiba. Ezért döntöttem úgy, hogy szeretnék ennek a szuper csapatnak a tagja lenni, ahol az összes Amigonak közös célja, hogy ha csak egy kicsit is, de egy kis játékkal vagy tanulással könnyebbé tehessük a gyerekek lábadozását.

Fábián Sára

Fábián Sára vagyok, és amit a legjobban szeretek abban, amit csinálunk az a gyerekek őszintesége. Nincs kertelés, túlzott udvariasság. Ha egy ötlet, módszer, feladat nem elég izgalmas, az perceken belül kiderül. És akkor mi jön? Az improvizálás. Ez az, amiben talán a legtöbbet fejlődtem én, hétről hétre kreatívabb leszek, leszünk. Az az élettapasztalat, amit egyetemen, baráti társaságban, családban csak csöpögtetve érkezik, azt itt nagy dózisban kapjuk és rám személy szerint rendkívül pozitívan hat. Ez az a két dolog, amit ki tudnék emelni amellett, hogy a gyerekek szemének csillogása, egy-egy elkapott mosolya vagy hahotázása milyen erős visszacsatolás arra, hogy amit csinálunk jó és előremutató. Ez motivál engem és bízom benne, hogy én is motiválni tudom a kissrácokat.

Fallmann Bálint

Sziasztok!
Fallmann Bálint vagyok a Corvinus Egyetem másodéves nemzetközi tanulmányok hallgatója.
Mindig is szerettem plusz dolgokat csinálni a tanulás mellett, tagja vagyok több
diákszervezetnek, egyesületnek is. Az Amigoshoz azért csatlakoztam, mert teljes mértékben
egyetértek a missziójával, értékeivel és szerettem volna én is a részese lenni egy olyan
mosolygós, boldog önkéntes csapatnak, akik segítenek a kórházban lévő gyerkőcök napjait
jobbá tenni. Rendkívül sok pozitív energiával tölt fel, ha látom, hogy a gyerekek mennyivel
boldogabbak egy-egy látogatás után.

Fejes-Tóth Helga

Sziasztok, Helga vagyok új generációs Amigo. A kishúgom születése után, ahogy cseperedett, rájöttem, hogy én a gyerekek között érzem a legjobban magam. Ők találják ki a legklasszabb játékokat, nekik vannak a legérdekesebb történeteik és minden kérdésre tudnak valami bölcs választ mondani. Így egyértelmű volt, hogy amikor eljutok arra a pontra az életemben, hogy jelentkezhetek Amigonak, egyből leadom a jelentkezésem. És most itt vagyok teljes erőbedobással a vidámságra, a játékra és az angol/francia tanulásra koncentrálva, azért, hogy ott segítsek, ahol szükség van rá, és abban, amiben jónak érzem magam.

Ferencz Fanni

Ferencz Fanni vagyok, pénzügy szakos hallgató, és idén szeptember óta Amigó. Régóta szerettem volna tagja lenni egy önkéntes szervezetnek, ahol apró dolgokkal ugyan, de kicsit jobbá tehetem a világot, és úgy gondolom, az Amigos volt a legjobb választás. Sosem gondoltam volna, hogy egy pár órás látogatás a gyerekeknél a kórházban ennyire fel tud tölteni, de én egy fárasztó héten ebből merítek energiát és vidámságot. Hatalmas öröm látni a gyerekek szemében, mennyire lelkesek tudnak lenni, amikor megyünk hozzájuk játszani vagy tanulni. És nem csak tanítunk, hanem mi is rengeteget tanulunk a gyerekektől.

Földházi Nóra

Nóri vagyok, nemzetközi gazdálkodást tanulok a Corvinuson. Középiskolában szerettem meg a nyelveket, angolt és olaszt tanultam, így mikor megismerkedtem az Amigos alapjaival és céljaival, lelkesen adtam le a jelentkezésem, hiszen a nyelv tanulása mellett, a tanítása még jobb móka lehet, főleg, ha ezzel beteg gyerekek napjait tehetem szebbé a kórház falai között. A nyelvtanulás mellett nagyon szeretek kézműveskedni, szeretteimet sokszor kézzel készített ajándékokkal lepem meg. J
Már egy ideje tudom, hogy szeretnék önkénteskedni, azonban előző félévemben mégiscsak a tanulmányaimhoz kapcsolódó munkát választottam. Most azonban, hogy annak vége, már teljes erővel azon leszek, hogy a gyerekek életébe egy kis boldogságot és tudást csempésszek, hogy a barátjuk lehessek.

Haló Róza

Hargitai Petra

Sziasztok! Petra vagyok, másodéves biomérnök hallgató a BME-n, újgenerációs Amigó. Régóta foglalkoztatott, hogy szeretnék önkénteskedni, segíteni másokon. Az Amigosra rábukkanva rögtön megfogott a küldetésük és az értékek, amiket a csapat képvisel. Boldog vagyok, hogy immár Amigóként, én is segíthetek szebbé varázsolni a gyerekek kórházban töltött napjait sok-sok játékkal, mosollyal, és hogy egy ilyen szuper, összetartó csapat tagja lehetek.

Holczer Balázs

Hejhó! Holczer Balázs vagyok, a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy-számvitel végzős hallgatója vagyok. Nagyjából egy éve hallottam legjobb barátomtól az Amigosról, aki csak szuperatívuszokban tudott beszélni mind a gyerekekről, mind pedig az Alapítványról és lenyűgözött, hogy milyen önzetlenséggel és odaadással tesznek a gyerekekért. Ezért is döntöttem úgy, hogy én is csatlakozni szeretnék ehhez a rendkívüli csapathoz, amit életem egyik legjobb döntésének nevezek! A gyerekekkel együtt töltött idő nemcsak nekik öröm, hanem nekem is nagy ajándék, hiszen a gyermeki örömnél és mosolynál nem is kell több!

Huff Lilla

Sziasztok, Lilla vagyok, végzős kommunikáció és médiatudomány szakos hallgató. Én egy egészen nagy család tagja vagyok, és mindig is kis gyerekek között voltam. Bármikor játszottam velük, az volt az első, hogy mosolyt csaljak az arcukra bármi áron, és boldogok legyenek. Most, hogy már nem lakom otthon, és kevesebbszer tudok részt venni a családi eseményeken, szerettem volna egy olyan közösséghez tartozni, ahol ismét gyerekekkel lehetek. Amikor megismerkedtem az Amigosszal, rögtön tudtam, hogy ennek a közösségnek szeretnék a tagja lenni, mert itt boldoggá tehetek gyerekeket azzal, hogy játszva tanulok velük, és ezáltal én is tőlük.

Iványi Máté

Máté vagyok, történelmet tanulok az eltén és szeretek zenélni. Nagyon örültem amikor bekerültem az amigoshoz, mert lehetőségem nyílt arra, hogy segítsek egy kicsit elszakadni a gyerekeknek a kórházi szürkeségből. Amikor megyek a kórházba, és látom hogy megörülnek nekünk, vagy már vártak is ránk, az nekem is nagy felüdülés.

Kelemen Vivien

Kelemen Vivien vagyok, harmadéves pszichológushallgató. Az alapszak elvégzése után orvosi egyetemre szeretnék jelentkezni. Sokáig nem tudtam eldönteni, mi is szeretnék lenni, és még most sem látom kristálytisztán a jövőm, de egy biztos: emberekkel szeretnék foglalkozni. Az Amigos remek lehetőséget nyújt arra, hogy kipróbáljam magam hasonló szituációkban. Kórházlátogatásaink során rengeteget tanulunk az emberekről, főként a gyermekekről, és miközben Velük foglalkozunk, mi is rengeteget kapunk Tőlük. 🙂 Ez nagyszerű érzés.

Körmendi Teca

Teca vagyok, másodéves pszichológus hallgató. Az Amigos szuperül ötvözi a tanulást a mókával, a gyerekekkel, a segítés lehetőségével és, ha már móka akkor megjelenik az egyik legkáprázatosabb dolog a világon, a mosoly. Ezért jelentkeztem Amigonak, hogy mosolyt teremthessek a gyerekek és a körülöttük lévő felnőttek arcára, miközben játékosan tanulunk és megismerjük egymást. Mindemellett egy nagyon vidám csapatba tartozhatok, ahol az emberek mernek álmodni és küzdenek a megvalósításukért. Minden kórházban lévő gyerekekkel töltött délután után leírhatatlanul jó érzéssel távozom, hiszen mosolyog az egész szoba.

Környei Viktória

Viki Amigo vagyok, 22 éves harmadéves gazdálkodás-management szakos egyetemista lány. Amigo létem idén szeptemberben kezdődött és már az első alkalomtól kezdve imádom!
Amigonak lenni is azért különleges, mert az egyszerűen egy megmagyarázhatatlan kis csoda, hogy a gyerekek mennyi energiával, és jókedvvel tudnak minket feltölteni. Nem utolsó sorban, azokban a pillanatokban amikor velük játszhatunk, vagy tanulunk mi is visszacsöppenünk a gyerekénünkbe. 🙂

Kovács Fanny

Kovács Fanny vagyok, újdonsült Amigo. Második éve tanulok pszichológiát, és fontosnak tartom, hogy az egyetem mellett aktívan részt vegyek egy olyan szervezet munkájában, ami inspirál, megnevettet, tanít, bátorít és támogat olyan gyerekeket, akiknek szüksége van rá. Nagyon örülök, hogy az Amigos tagja lehetek, és nekem is lehetőségem van arra, hogy angolozhassak, kézművesedhessek, vagy akár csak egy jót beszélgethessek a gyerekekkel. Elképesztő, hogy mennyire nyitottak a feladatokra, és mennyire inspirálja őket az, hogy új dolgokat tanulhatnak.
Jó tudni, hogy amit csinálunk, segít a gyerekeknek szebbé tenni a kórházi napokat, és remélem, hogy ezzel mi is hozzájárulhatunk a gyógyulásukhoz

Kovács Luca

Amigónak lenni a legjobb döntés, amit valaha hozhattam. Imádok kórházba járni, minden alkalommal egy másik gyerek arcára mosolyt csalni, majd teljesen új emberként, feltöltődve hazamenni. Jót tenni, és magadat adni, cserébe ilyen sok szeretetet kapni szuper érzés! Végül pedig nagy barátságokat kötni olyan emberekkel, akik ugyanazt tekintik céljuknak: a gyerekekért összefogni:)

Krasznai Réka

Krasznai Réka vagyok, jelenleg tolmácsolást tanulok az ELTE-n. Az idegennyelvek iránti
rajongásom már gyerekként is egyértelmű volt, tanításuk pedig szinte véletlenszerűen vált
második hivatásommá. Azért szerettem volna én is Amigo lenni, hogy tudásomat és
lelkesedésemet a lehető legjobb célra használjam. Szívbetegként sajnos magam is ismerősen
mozgok a kórházak rideg falai között, így különösen szimpatikus gondolat volt, hogy az
Amigók ide igyekeznek apró napsugarakat csempészni. Örülök, hogy egy tettre kész, önzetlen
közösség tagja lehetek és elképesztően jó érzés, hogy a gyerekek felvidítása mellett néhány
angol/német szót is taníthatok nekik, s egyszer talán pont ezek segítségével fognak boldogulni
a nagyvilágban.

Kulcsár Nikolett

Egy februári napon, mikor felvételizni mentem, nem is gondoltam, hogy ma már így mutatkozhatok majd be: Kulcsár Niki vagyok, Amigo. Ez a kis szócska igen sok mindent megváltoztatott az életemben. Azt szeretem a legjobban,
hogy megmutatja, mennyire sokat tehetünk bármiféle szaktudás vagy képesítés nélkül egy beteg kórházi perceinek szebbé tételéért. Orvostanhallgatóként ez igazán csodás érzés, hiszen amíg még orvosként nem is, de emberként és barátként már segíthetek.

Kupcsik Júlia

Kupcsik Júlia vagyok, pszichológus hallgató. Az Amigók munkásságát már a kezdetektől fogva kíváncsian figyelemmel kísérem, mert teljesen megfogott a csapat szellemisége és profizmusa. Régóta tudom, hogy egyszer szeretnék én is önkéntes lenni, és az Amigos erre tökéletes választásnak bizonyult. Nem számít, hogy jó vagy rossz napom van-e, a gyerekekkel való foglalkozások után mindig pozitív energiákkal feltöltődve folytatom. Hiszen felemelő érzés tapasztalni a gyerekek őszinteségét, közvetlenségét és látni, hogy valami megcsillan a szemükben, amikor feltesszük a kérdést: „Van-e kedvetek játszani velünk?”

Lakatos Réka

Lakatos Réka vagyok, 21 éves egyetemi hallgató, az Árpád Gimnázium német tagozatos diákjaként érettségiztem, a kedvenc tantárgyaim a történelem, matematika illetve az angol és német voltak, ezért döntöttem úgy, hogy közgazdásznak tanulok tovább a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi karán. A társadalmi felelősségvállalás mindig is foglalkoztatott, korábban a Máltai szeretetszolgálatnak is segítettem, 2015-­ben jó tanulmányi eredményemnek köszönhetően elnyertem egy Erasmus ösztöndíjat, a választott tárgyaim által még erősebben elköteleztem magam arra, hogy szeretnék én magam is tenni a közösségért, a jövő generációjáért. Hatalmas lehetőséget kaptam, azzal, hogy Amigo lettem, segíthetek a gyerekeknek, nem csupán lexikális tudással, de lelkesedésemmel és pozitivitásommal ösztönözhetem őket a tanulásra és a kórházban töltött időt értékessé tenni.

Laknerfy Eszter

Szerintem a legjobb dolog a világon az őszinte nevetés. Amikor kifut belőlünk egy kacaj, a bennünk élő kisgyerek jön felszínre.
Az a gyerek, aki őszinte és imád játszani! Ezért is szeretem a gyerekeket, mert ők tudnak a legőszintébben nevetni és a legjobbakat játszani! A tanulás is fogható fel játékként, hisz minden elsajátított tudás nagy élménnyel jár, mint egy megnyert kártyaparti. És hát… ki ne szeretne nyerni?

Láncz Anna

Sziasztok! Láncz Anna vagyok az ELTE-n negyedéves gyógypedagógus hallgató. Az életem során mindig körül voltam véve gyerekekkel vagy azért mert megszülettek a tesóim, vagy mert már elég időssé váltam ahhoz, hogy különböző táborokban segítő lehessek.. Mindig úgy gondoltam, hogy a gyerekek boldoggá tétele elsődleges cél kéne legyen az emberek számára, hiszen mindenki megérdemel egy igazán boldog felhőtlen gyerekkort. Amigoként azonban nem azt érzem, hogy én adok, és ehhez hozzájárulok, hanem, hogy én mennyit kapok. A gyerekekkel együtt töltött idő alatt, tanulunk, és játszunk, de mikor kijövök a kórházból mindig azt érzem, hogy megint én vagyok az aki tanult tőlük arról, hogyan váljak minél jobb emberré. Kétségtelen, hogy életem eddigi legjobb döntését, hoztam meg mikor csatlakoztam! 🙂

Le Kim Evelin

Le Kim Evelin vagyok, imádok játszani, mosolyogni és a gyerekeket. Na, Amit még ennél is jobban szeretek ha a gyerekekkel játszhatok és láthatom őket mosolyogni és együtt mosolyoghatunk. Jó a gyerekekkel együtt tanulni sőt a legjobb játszva tanulni de a végeredményben minden alkalommal mi tanulunk a legtöbbet a gyerekektől, valami olyat, amit sehonnan máshonnan nem lehetne…

Lendvai Márton

Lendvai Márton vagyok, pénzügy és számvitel szakos hallgató. Azért jelentkeztem Amigónak mert úgy éreztem hogy a közös tanulás és játék során én is tudok tenni a beteg gyerekekért.. Amire nem számítottam az az, hogy ők mennyi energiával tudnak feltölteni engem egy fárasztó nap után. Örülök hogy a csapat része lehetek és segíthetem a gyerekek tanulását, legyen szó színek és számok elsajátításáról UNO közben vagy osztályozóvizsgára készülésről.

Lőrincz Nóra

Számomra két részre oszlik mindaz, amit kapok az “Amigóságtól”. Egyfelől vissza tudok adni a társadalomnak, amely kiskorom óta épít és formál, miközben egy olyan célt szolgálhatok, amely a szívemhez különösen közel áll.
Másfelől egy olyan támogató és megértő közösség része lettem, amelyet igazán különlegesnek tartok.

Lovas Andrea

Lovas Andrea vagyok, 20 éves ELTE-s egyetemi hallgató. Azért jelentkeztem Amigónak, mert én is segíteni akartam a kórházakban bentfekvő gyerekeknek felzárkózni a tanulásban, vagy csak játszani velük, mosolyt csalni az arcukra. Valamint úgy gondolom, hogy rengeteg pozitív energiát tudnak adni az embernek a rendkívüli bátorságukkal, kitartásukkal és határtalan optimizmusukkal! Ezenkívül, részese akartam lenni egy ilyen szuper és integráns csapatnak, ami olyan, mint egy nagy család!
Átérezni mindezt, hogy milyen jó segíteni, egy ilyen szép ügyet szolgálni, valamint tagja lenni az Amigos egyedülálló társaságának, egyszerűen fantasztikus!

Magyar Elin

Sziasztok! Magyar Elin vagyok, 21 éves és nemzetközi gazdálkodást tanulok angolul már második éve a Corvinus-on. Születésemtől kezdve több idegennyelv is körbevett, hiszen magyar-brazil családba születtem. Számomra így mindig is normális volt, hogy több nyelven beszélünk a családban. Nagyon örülök, és izgatottan várom, hogy segíthessek a gyerekeknek. Remélem abban is segíthetek az Amigosnak, hogy egy nap ne csak a fővárosban, hanem vidéken is lehessen Amigo a beteg gyerekek mellett. 

Marcov Blanka

Sziasztok!

Marcov Blanka vagyok, 19 éves, idén kezdtem el a tanulmányaimat a Pázmányon nemzetközi tanulmányok hallgatóként. Szabadidőmben szeretek a barátaimmal lenni, futni, sétálni -akár a városban akár kicsit közelebb a természethez-, verseket olvasni, gyakorlatilag bármit ami örömet okoz.

Nyáron lehetőségem adódott missziózni Kárpátalján egy gyermekotthonban, ahol rendkívüli módon megszerettem a gyerekkel való időtöltést.

Még csak pár alkalommal voltam bevetésen, mint új generációs amigo, de már most teljesen biztos vagyok abban, miszerint a csatlakozásom életem egyik legjobb döntése volt és hogy sokáig szeretném ezt csinálni. Olyanok a gyerekek, mint egy tiszta fehér lap, a legjobb humorral, a legőszintébb mosollyal, a legbölcsebb mondatokkal, hiszen ami a szívükön az bizony ki is jön a szájukon. Velük lehet 100%-osan önmaga az ember, kihozzák belőle a legjobbat, az életkedved minden körülmény ellenére.

Máté Katalin

Sziasztok! Kata vagyok, az ELTE gyógypedagógus hallgatója. Tanulmányaimból kifolyólag rengeteget foglalkozok gyerekekkel, de úgy éreztem, hogy máshogy is segíteni szeretnék nekik. Amigóként úgy érzem, hogy ez hétről hétre sikerül. De fordítva is működik: rengeteg energiát és szeretetet kapok cserébe. A gyerekek mindig őszintén megmondják, ha nincs kedvük tanulni, és inkább csak kézműveskednének, de akkor is őszinték, amikor azt mondják, alig várják, hogy újra találkozzunk. Én pedig ugyanolyan lelkesen várom a következő találkozást, mint ők, sőt, talán még jobban is.

Mátyás Máté

Nemzetközi tanulmányok alapszakon végeztem a Budapesti Corvinus Egyetemen, jelenleg külföldön folytatom mesterszakos tanulmányaimat. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ott lehettem az Amigos indulásakor. Mindig is igyekeztem segíteni ott, ahol tudok, de fiatal magyar tanulóként, hallgatóként korlátozottak a lehetőségeink. Amigóként megtapasztaltam, hogy a figyelmem, szabadidőm egy apró része is rengeteget jelent egy kisbetegnek. Egy ilyen válogatott, lelkes, és pozitív társaságban öröm az önkéntesség, és bízom benne, hogy sikerül a világot egy picivel jobb hellyé tennünk. Sok kicsi sokra megy!

Mók Marcell

Azt érzem, ha tudok segíteni úgy, hogy ez nem jár különösebb erőfeszítéssel, megterheléssel, akkor köteles vagyok megtenni.

Sokszor érezhetjük, hogy igazságtalan helyzetek alakulnak ki körülöttünk, akár érintettek vagyunk benne, akár nem. Az ilyen helyzetek forrását nagyon nehéz kezelni, viszont kezünkben a lehetőség, hogy egy önzetlen cselekedettel javítsunk a fennálló nehézségen.

Sosem tudhatjuk, hogy amit teszünk, mekkora hatással lesz a környezetünkre. Az Amigos lehetőséget nyújt, hogy hozzájáruljak a gyerkőcök fejlődéséhez, ami iszonyú jó érzéssel tölt el, főleg annak tudatában, hogy egy-egy találkozás, szemcsillanás és mosoly még nagyobb jelentőséggel bír az életükben, mint gondolnám.

Molnár Noémi

Nagyon fontos számomra, hogy ha kis dolgokban is de jobbá tegyem a környezetemet, ne csak a saját céljaim, boldogságom éltessen. Amigoként lehetőség nyílik rá, hogy egy nem mindennapi módon segítsek másokon. Számomra nagy meglepetés volt, hogy a gyerekek mennyire örülnek, hogy megtörjük a kórházi rutinjukat és valaki mással, máshogyan tölhetnek egy órát és azt vettem észre ez ugyanúgy igaz rám is. Összefoglalva, nekem az a legpozitívabb, hogy tudhatom, legalább kéthetente egyszer valami különleges élményben lesz részem, amit másokkal is megoszthatok.

Monostori Levente

Papp Lili

Sziasztok, én Lili Amigo vagyok és nemzetközi gazdálkodást tanulok a Corvinuson. Az én életemben mindig is nagyon fontos szerepet töltött be a játék, társasozás, barkácsolás, hiszen két kisebb testvéremmel sok délutánt, hétvégét és szünidőt töltöttünk így együtt. A városi könyvtárban sokszor szerveztünk közös kézműveskedést, ahol én segítőként, a tesóim pedig a sok kisiskolással együtt lelkes barkácsolóként vettek részt. Már itt nagyon megszerettem gyerekekkel foglalkozni, így mikor hallottam az Amigosról, lelkesen jelentkeztem, hiszen így nem csak a sok játékban vehetek részt, de a nyelvek iránti szeretetemből is átadhatok egy picit a gyerkőcöknek. Számomra itt az az egyik legszuperebb érzés, hogy egy pár kör Unoval vagy egy kis angolozással és beszélgetéssel egy kicsit boldogabbá és izgalmasabbá tehetem valaki napját.

Párkányi Rebeka

Rebi vagyok, a Semmelweis Egyetem elsőéves fogorvostan hallgatója.Nagy családban élek 3 lánytestvérrel és sok unokatestvérrel, így egész eddigi életemben folyamatosan gyerekek vettek körül. Amigóként mindenki újra felfedezheti magában a lelke mélyén rejtőző gyermeket. Megtapasztalhatja mekkora ereje is van egy látszólag egyszerű mosolynak és egy kedves tekintetnek. Ha az Amigosra gondolok, akkor a felhőtlen kacagás, a délutáni móka, a játékos tanulás és a kézműveskedés kreatív világa jut az eszembe. Fantasztikus, mennyire üdítő egy-egy kórházban eltöltött délután a gyerekekkel, akik szerintem nem is sejtik, hogy mennyire színessé teszik a hétköznapjainkat.

Pittner Sára

Sziasztok! Saci vagyok, nagyon szeretek tanulni, szórakozni és az elmúlt néhány évben önkénteskedni is, ami mára már a mindennapjaim részévé vált. Úgy érzem, az önkéntes segítségen keresztül olyan értékeket sajátíthat el az ember, melyeket más úton nem tudna. A gyerkőcöket is imádom, van egy kishúgom, akivel a legjobb az együtt bandázás! Az egészségügy iránt pedig elkötelezett vagyok, a későbbiekben egészség-gazdaságtannal szeretnék foglalkozni. Ezért nagyon örülök, hogy Amigová válhattam, remélem, minél több gyermek számára teremthetek minél nagyobb értéket. Amigoként a legjobb érzés látni, hogy a gyermekek felhőtlen jókedvre derülnek.

Pribula Péter

Sziasztok! Pribula Peti vagyok, management és marketing hallgató az exeteri egyetemen. A szakmai gyakorlati évemet Budapesten csinálom és már előre tudtam, hogy szeretnék majd önkénteskedni az itteni évem alatt.  Az Amigos azért tetszett meg nagyon, mert Amigoként közvetlen segítesz a gyerekeknek a játszással és tanulással és ez az élmény örökre megmarad mindkettőtöknek. Továbbá, még az is lenyűgözött, hogy ez a csapat motivált egyetemista milyen profi szervezetet képes alkotni, így biztos, hogy minden energia, amit belefektetsz hasznosulni fog.

Rabatin Olívia

Rabatin Olívia vagyok, az ELTE-BTK végzős történelem szakos hallgatója. Számomra mindig is fontos volt az, hogy valamit visszaadjak mindabból a jóból, amit ajándékba kaptam. Úgy gondolom, hogy ennek a legegyszerűbb módja az, hogy önkéntesként, Amigosként a gyerekek arcára mosolyt csalok, és ha csak pár órára is, de a nyelvtanuláson, a kreatív foglalkozáson keresztül segítek elszakadni a kórház olykor nyomasztó légkörétől. Hálás vagyok, hogy ennek a csapatnak a részese lehetek, és hogy egy kis színt vihetek vele nem csak az én, de a gyerkőcök mindennapjaiba is.

Raposa Renáta

Hola! Reni vagyok és 2019 februárjától már büszke újgenerációs Amigo. Az ELTE-re járok
magyar szakra és ugyan sosem szerettem volna tanárnéni lenni, a gyerekek és a tanítás azóta
az életemben van, hogy az öcsémnek és a plüssmacijaimnak tartottam órákat. Az Amigos
fejlődését már a kezdetektől figyeltem és egyből tudtam, hogy egyszer én is szeretnék
csatlakozni ehhez a szuper kezdeményezéshez. Ahogy belerázódtam a budapesti egyetemisták
életébe, alig vártam, hogy végre én is zöld pulcsiban, angol-és spanyoltanulás mellett
segítsem a gyerekek mindennapjait és gyógyulását. Túl az első bevetéseken pedig talán azt is
ki merem jelenteni, hogy többet is kapok, mint amire számítottam.

Rozenberszki Dávid

Sziasztok! Dávid vagyok, három éve mechatronikus hallgató a BME-n, és nagyon sok éve cserkész. Tavaly hallottam először az Amigosról, és rögtön jelentkezni akartam! Először is persze, mert milyen szép segíteni másokon, de ami nekem sokkal sokkal fontosabb volt, hogy tudtam, ez olyan dolog, amit nagyon élveznék. Az ember egész héten eljátssza a munkában és egyetemen, hogy mennyire komoly ember is valójában, de aztán végre eltölthetünk pár órát gyerekek társaságában, ahol minden természetes. A gyerekek igaziak és nyíltak, mellettük pedig mi is megtapasztalhatjuk ezt minden alkalommal. Mi tanítjuk őket nyelvekre, ők meg minket, hogy milyen jó embernek lenni. Win-win 🙂

Sayej Petra

Sziasztok!:) Sayej Petra vagyok, új generációs Amigo. Régóta foglalkoztatott már az önkénteskedés kérdése és nagy örömömre egy véletlen folytán megláttam, hogy új tagokat toboroz az Amigos. Nem volt kérdés, hogy jelentkezem!

Rég izgultam annyira, mint az első bevetésem előtt, de amint elkezdtünk játszani a gyerkőcökkel hirtelen minden félelmem elszállt!

Az Amigossal újra gyerek lehetek. Játszhatok, játékosan tanulhatok/taníthatok, mialatt segítek én is a gyerekek kórházban töltott napjait szebbé varázsolni.

Büszkeséggel tölt el , hogy részese lehetek ennek a csapatnak, ennek a csodának!

Schreng Borbála

Schreng Borbála vagyok, károlis pszichológus hallgató, és egyben egy friss Amigo. Egy éve hallottam először az Amigok tevékenységéről, lenyűgözött ez az önzetlen, diákokból álló szervezet. Nagy ajándék számomra, hogy ennek a közösségnek a része lehetek, és így én is tehetek valamit azért, hogy a kórházban lévő gyerkőcök napjai, – mégha abból csupán pár óra is -, mosolygósabbak, tartalmasabbak lehessenek. Az ott töltött órák alatt nem csak a gyerekek tanulnak, de mi magunk is rengeteg értékkel gazdagodunk, fejlődünk, ahogy a képessegeinket próbára teszik, csiszolják ezek a találkozások.

Sefcsik Réka

Sziasztok! Sefcsik Réka vagyok, harmadéves pszichológus hallgató. Hogy mit jelent számomra az Amigos? Ugyan csak néhány hónapja csatlakoztam a csapathoz, egyfajta új identitást kaptam mióta Amigo lehetek. Büszkeség egy ilyen közösséghez tartozni akik együtt, profi módon dolgoznak egy igazán nemes célért. Amikor önkéntesnek álltam az vezérelt, hogy segítsek, adhassak másoknak, azonban Amigoként én magam is rengeteget kapok a csapattól és főként a gyerekektől is. Minden kórházi bevetésen tanulok valamit : egy új játékról, az őszinteségről, a pozitív hozzáállásról, a bátorságról vagy akár saját magamról. Hálás vagyok ezekért a pillanatokért és remélem cserébe nekem is sikerül néhány boldog percet okoznom a gyerkőcöknek.

Sinkó Soma

Egy hosszantartó kórházi kezelés sokszor a felnőtteket is próbára teszi, társaságra, meghallgatásra és törődésre van szükségük. Ez legalább olyan jelentőséggel bír, mint a gyógyszeres kezelés, lelki gyógyulás nélkül nem nevezhető valaki egészségesnek. Gyerekekre mindez hatványozottan igaz. Számukra a játék, a barátok jelenléte esszenciális szociális fejlődésükhöz, amit egy kórház nem képes biztosítani. Úgy gondolom az Amigók éppen ezt az űrt hivatottak betölteni, a csapat tagjaként én is azzal a motivációval indulok minden kórházi látogatásomra, hogy a gyerkőcöket a lehető leginkább kiszakítsuk a kórházi környezetből, a játékra terelődjön a hangsúly. Leendő orvosként szívesen töltöm az időmet kórházban, ott mindig van mit tenni, van kivel foglalkozni. Számomra a gyerkőcök az élet üde színfoltjai, nélkülük sokkal sivárabb mindennapokat élnék.

Slezák Izabella

Sziasztok!
Slezák Izabella (Liza) vagyok, 24 éves és a Pannon Egyetem Georgikon Kar Takarmányozási és
takarmánybiztonsági mérnök, levelező mesterszakos hallgatója. Budapesten dolgozom egy egzotikus
állatokkal foglalkozó állatgyógyászati centrumban. Aki ismer, az tudja, hogy az állatok mellett
mennyire fontos számomra, hogy a szabadidőmet hasznosan töltsem. Fontos számomra, hogy
valamit vissza tudjak adni a társadalomnak, mert sok mindenért hálás lehetek és szerencsésnek
mondhatom magam.
Azért az Amigoshoz jelentkeztem, mert a kórházi lét az én életemet is végig kíséri. Tudom, milyen
ijesztő néha egy gyermek számára a kórház, és mennyire jó, amikor kizökkentenek belőle. Valamint
hihetetlen jó érzés egy olyan közösséghez tartozni, ahol mindenkinek ugyanaz a célja és önmagad
lehetsz.:)

Sohajda Eszter

Sziasztok! Eszti vagyok, másodéves Corvinusos hallgató Egerből. Mikor hallottam az Amigosról nem is volt kérdés számomra, hogy ez az a diákszervezet, amihez mindenképpen csatlakozni szeretnék, tekintve, hogy mind az idegen nyelvek mind pedig a gyerekekkel való foglalkozás fontos része az életemnek. Ennek a hatalmas gyerekszeretetnek a fő oka a kistestvérem, aki a legjobb dolog, ami valaha történhetett velem. Nagyon boldog vagyok, hogy része lehetek egy ilyen csapatnak, mint az Amigos, és ha csak egy picit is, de hozzájárulhatok a gyerkőcök fejlődéséhez. Ők pedig ha nem is tudják, de ugyanannyit segítenek nekem tanulni a tanításról, a törődésről, és ami még engem is meglep, saját magamról.

Sólyom Nóra

Sólyom Nóra vagyok, pszichológia szakos hallgató. Mikor megtaláltam az Amigost, rögtön tudtam, hogy szeretnék jelentkezni. Úgy gondoltam, jól kiegészíthetik egymást az egyetemi szakommal, és egyébként sem árt néha új helyzetekben kipróbálni magunkat. Az első látogatás után azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ennél sokkal többről van szó. A gyerekek rendelkeznek valami varázslattal, amitől egy hosszú nap után is alig várom, hogy újra a kórházban lehessek velük. Csodálatos érzés segíteni nekik, és látni ahogyan szépen lassan megnyílnak felénk. Azt hiszem, megtaláltam a legjobb lehetőséget arra, hogy hasznosan töltsem egyetemista éveimet 🙂

Sőreg Zsófia

Sziasztok! Sőreg Zsófi vagyok, elsőéves pszichológus hallgató. Művészlélek vagyok, lelkes természetjáró, örök gyerek és most már Amigo is. Még csak néhány hónapja vagyok tagja a csapatnak, de úgy érzem, életem egyik legjobb döntése volt, hogy jelentkeztem. Minden egyes kórházi látogatás után rácsodálkozok milyen sokat kaptam a gyerekektől, habár hivatalosan én mentem segíteni nekik a gyógyulásukban. Az önfeledt kacajok, a széles mosolyok, a kíváncsi tekintetek és az őszinte szavak elvarázsolják az egyszerű hétköznapokat és megtöltik vidámsággal. Kimondhatatlanul hálás vagyok, hogy egy ilyen csapat tagja lehetek, ahol mindenki hatalmas lelkesedéssel és odaadással segít a gyerekeknek és persze egymásnak is.

Szalontai Petra

Sziasztok!
Szalontai Petra vagyok, egy kisebb külföldi kitérő után most elsőéves hallgató Nemzetközi tanulmányok szakon. Eddigi életem során is volt már szerencsém gyerekekkel foglalkozni a világ minden tájáról, hiszen dolgoztam már bécsi játszóházban és londoni nyári táborban is. Szerintem csodálatos dolog átadni a tudásunkat, főleg vidám, játékos környezetben. Amigoként pedig mindemellett még egy nagyszerű csapat része is lehetek. Együtt pedig még több mosolyt csalhatunk az arcokra!

Szegő Júlia

Szegő Julcsi vagyok, gazdálkodás és menedzsment hallgató, hétvégente pedig OKJ-s képzésben veszek részt, aminek segítségével táncpedagógus leszek. Mindig is fontosnak tartottam a társadalmi felelősségvállalást, és egész korán kezdtem el foglalkozni az önkéntességgel. Amikor először találkoztam az Amigos-szal, azonnal tudtam, hogy szeretnék részt venni. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos tanulni a gyerekektől, hiszen az az őszinteség és öröm, ami árad belőlük, felbecsülhetetlen. Szerintem az Amigos sokat segít abban, hogy a gyerekek ne szorongva töltsék a kórházi időt, hanem nyugodt és örömteli légkörben gyógyulhassanak, ez pótolhatatlan segítség nekik, amiben örömmel veszem ki részemet.

Szentgróti Dániel

Szentgróti Dániel bölcsészhallgató vagyok. Azert választottam ezt az irányt, mert szeretek nyelvekkel foglalkozni, ezenkívül pedig lehetőséget biztosít, hogy később emberekkel dolgozzak. Az Amigos-hoz is ezért csatlakoztam: Mind a tanítás, mind mások segítése olyan dolgok, amik szeretném ha egy életen at elkísérnének.

Szepesi-Nagy István

Szepesi-Nagy István vagyok, másodéves mérnökinformatikus hallgató a Műegyetemen. Szeretek nyelveket tanulni, zenélni, sportolni és új dolgokat kipróbálni. Az Amigosról már régebben is hallottam, de eddig nem vettem rá magam, hogy jelentkezzek. Egészen mostanáig, mivel én is új generációs Amigo lettem . Ez egy csodás csapat, aminek örülök hogy részese lehetek. A kórház látogatások pedig remek alkalmak arra, hogy a gyerekeknek segítsünk és ezzel egy időben én is újra gyereknek érezhetem magam egy kicsit.

Szöllősi Judit

Szöllősi Judit vagyok, másodéves Pénzügy és Számvitel szakos hallgató a Corvinuson, és imádok Amigo lenni. Egy-egy kórházi látogatás után mindig úgy érzem, annyi energiát, életkedvet és motivációt kaptam, amiről én csak álmodni merek, hogy valakinek személyesen én ennyit adhatok. Segíteni jó, játszva tanulni izgalmas, egészségesnek lenni pedig kiváltság. Öröm látni, hogy amit teszünk, mi, együtt a csapattal, az valami igazán fontos. Öröm látni a gyerekeket felvidulni. Öröm egy ilyen fantasztikus közösség részese lenni. Öröm Amigónak lenni. 

Tolnai Soma

Közel 2 hónapot követően kimerem jelenteni, hogy az eddigi életem egyik legjobb döntését hoztam meg, mikor egy késő téli estén nekiláttam kitölteni az akkor még unortodoxnak tűnő feladatlapot. Legyen szó egy kétórás kártyapartyról vagy gyurmázásról, emlékezetes beszélgetésekről vagy nyelvtanulásról, olyan maradandó élményekkel tehetjük gazdagabbá a lurkók napjait, amire talán nem is gondolnánk első ránézésre. A másiktól való tanulás pedig minden esetben kölcsönösen működik; 4 évvel a jogosítványom megszerzése után az egyik látogatásom során tisztába kerültem azzal, hogy a kör alakú, piros háttérben megbúvó fehér vonal a behajtani tilos táblát jelenti és nem valami mást. A barack a Rákóczi-túróson pedig az, hogy egy végtelenül barátságos, segítőkész és energikus közösség tagjának mondhatom magam.

Tombácz Gábor

Sziasztok! Gábor vagyok, gépészmérnök hallgató. Már az Amigos előtt is részt vettem egy önkéntes mozgalomban ahol gyerekekkel foglalkoztunk, ez után kerestem egy megfelelő helyet ahol ugyan olyan lelkesedéssel és hatékonysággal tudok segíteni. Amikor olvastam az Amigosról és megtudtam mit is csinálnak, kérdés sem fért hozzá, hogy én ide szeretnék csatlakozni. Határtalan boldogság töltött el mikor kiderült, hogy felvettek és tölt el hétről hétre a látogatások alkalmával. Igyekszem, hogy ebből boldogságból minél többet ráragasszak a gyerekekre, na meg persze egy kis nyelvtudást is 🙂

Tóth Anikó

Én Ancsi Amigo vagyok. Azért szeretek Amigo lenni, mert amikor átlépem a kórház ajtaját, minden gondolatom pozitívvá válik, elfelejtem a mindennapi gondjaimat, teendőimet. Teljesen átszellemülve, feltöltődve megyek be bármelyik gyermekhez tanulni is. Amikor pedig játékra kerül a sor, éppúgy élvezem én is, mint ők, újra gyereknek érezve magam. Habár eljönni mindig nehéz, mégis jókedvűen és
sok új élménnyel gazdagodva jövök el, izgatottan várva a következő bevetésemet!

Tóth Bálint

Tóth Bálint vagyok, másodéves mérnökinformatikus hallgató az Óbudai Egyetemen. Régóta figyeltem már az Amigos munkáját, majd úgy éreztem, hogy én is szeretnék ennek a nagyszerű csapatnak a tagja lenni és segíteni sok gyerkőcnek. Nagyon sokat kapok mind a közösségtől, mind a gyerekektől, talán többet is, mint amennyit mi adunk nekik. Szerintem elképesztően jó érzés mosolyt csalni a gyerekek arcára akár játékkal, akár tanulással, vagy akár csak azzal, hogy abban a pár órában ott vagyunk velük, mint barátok. Nagyon örülök, hogy itt önkénteskedhetek, egy ilyen szuper kis csapatban!

Ugróczky Zsolt

Ugróczky Zsolt vagyok, harmadéves mérnökinformatikus hallgató az Óbudai Egyetemen. Régóta figyeltem már az Amigos munkáját, majd úgy éreztem, hogy én is szeretnék ennek a nagyszerű csapatnak a tagja lenni és segíteni sok gyerkőcnek. Nagyon sokat kapok mind a közösségtől, mind a gyerekektől, talán többet is, mint amennyit mi adunk nekik. Szerintem elképesztően jó érzés mosolyt csalni a gyerekek arcára akár játékkal, akár tanulással, vagy akár csak azzal, hogy abban a pár órában ott vagyunk velük, mint barátok. Nagyon örülök, hogy itt önkénteskedhetek, egy ilyen szuper kis csapatban!

Valcsev Petra

Hogy miért szeretek Amigó lenni:

Azért szeretek Amigó lenni, mert mindig rengeteget tanulhatok így a gyerekektől: néha az ember hajlamos belefáradni a saját problémáiba és a mindennapok szürkeségébe, ám amikor a kórházba megyünk, minden rosszat kint hagyunk az ajtón kívül, mert a gyerekek annyira pozitívak és jókedvűek, hogy akarva akaratlanul is csak a jókedv és a kacagás ami a központban van. Nagyon jó érzés újra és újra megtanulni örülni az apró dolgoknak, mint pl. egy UNO parti győzelem! A nap végén az csak plusz, hogy segítettünk szebbé tenni a napjaikat, nem mellesleg legtöbbször pont ők dobják fel a mi kis életünket.. 🙂

Vámosi Laura

Vámosi Laura vagyok, harmadéves nemzetközi gazdálkodás szakos hallgató a Corvinuson. Amikor egy barátnőm mesélt az Amigosról, egyből tudtam, hogy nagyon szeretnék én is a részese lenni, és segíteni a gyerekeknek abban, hogy vidámabban és gyorsabban teljenek a kórházi napok és órák. Kicsi koromban egy betegség miatt nekem is sok időt kellett kórházi falak közt töltenem, így amint lehetőségem volt önkénteskedni, úgy éreztem, hogy én is szeretnék úgy segíteni a gyerekeknek, ahogy nekem is segítettek; minél nagyobb részét átadni annak szeretetnek, jókedvnek és pozitivitásnak, amit én is kaptam. A nap végén óriási erőt ad, feltölt és inspirál, hogy a gyerekeknek mennyi örömet okoz akár csak egy óra közös játék vagy nyelvtanulás.

Vasicza Vera

Vass Antal

Családom tagjai kivétel nélkül az egészségügy területén tevékenykednek, és segítenek mindennapi munkájuk során az arra rászorultaknak. Gyerekként a kórház falai így számomra nem elrettentő emelvényeknek tűntek, pusztán szüleim munkahelyeként tekintettem rájuk. A Corvinus Egyetem regionális és környezetgazdaságtan szakos hallgatójaként számomra a fenntartható fejlődés és a társadalmi hozzájárulás kiemelt szereppel bír, és később ezen a vonalon szeretnék hasznos munkát végezni, amihez pedig hátteremet tekintve egy kiváló lehetőség mind saját fejlődésem, mind mások segítése szempontjából, hogy Amigóként a gyermekek számára élvezhetőbbé tegyem a kórházban töltött időt. Türelmet, odafigyelést, logikai érvelést – a gyermek rögtön észreveszi, ha csőbe akarják húzni – és pedagógiai eszközöket is tanulok a gyerekekkel töltött idő során, mely alatt bár nagyon elfáradok, azt követően még több energiával feltöltődve és mosollyal az arcomon távozok a kórházból.

Vass Vivien

Vivi vagyok, pszichológus hallgató az ELTE-n. Mindig is imádtam a gyerekeket, így nagyon boldog vagyok, hogy egy nyarat babysitterként Amerikában tölthettem. Legfőbb vágyam, hogy embereken segíthessek. Amikor a kórházban foglalkozom a gyerekekkel, mindig átértékelődnek bennem bizonyos dolgok. Nagyra becsülöm a kitartásukat, türelmüket és bátorságukat.
Az Amigos kiváló lehetőség arra, hogy együtt az Amigokkal szebbé, változatosabbá tegyük a gyermekek mindennapjait a kórházban. Nagyon hálás vagyok, hogy ennek részese lehetek, hiszen nincs is szebb dolog annál, mint mosolyt csalni egy gyermek arcára.

Vilonya Máté

Vilonya Máté vagyok, pénzügy szakon tanulok a Corvinuson. Mikor elsőnek hallottam az Amigosról, csodálattal néztem, hogy milyen hihetetlenül jó dolgokat visznek végbe olyan hétköznapi cselekedetekkel, mint egy Uno party angolul vagy egy számolós játék. Akkor olyan elérhetetlennek tűnt számomra ez az egész, aztán kis idő elteltével rájöttem, hogy én is részese szeretnék lenni ennek a csodálatos dolognak, ezért kimondhatatlanul boldog voltam, amikor bekerültem a csapatba. Kívülről úgy tűnhet, hogy mi csak segítünk, de igazából mi is legalább annyira feltöltődünk boldogsággal egy látogatás alkalmával, mint akiket meglátogatunk, és ez egy csodálatos érzés.

Wolf Máté

Wolf Máté vagyok, végzős mechatronikus hallgató, új generációs Amigo. Már évekkel ezelőtt elkezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy önkéntesnek állok, de sokáig nem tudtam igazán, miben is érezném igazán jól magam, hol is tudnék igazán segíteni. Aztán egy napon megláttam egy ismerősöm felhívását az interneten és gondoltam: „Gyerekek is… Jó cselekedet is… Mi baj lehet belőle?” Így hát jelentkeztem. Az első időszakot nagyban megkönnyítette a „régi” Amigók kedvessége, így hamar sikerült beilleszkednem.