Affiah Godwin

      Ha valaki 1 éve azt mondja, hogy hasznos lrszek a társadalomnak kinevetem, de ha azt mondja, hogy jótékonysági szervezet válogatott tagja leszek még meg is kérdőjelezem a mentális épségét. Bumm 2019. Március 2 és Amigo lettem. Ez aztán a plot twist. Soha nem voltam még ennyire büszke arra amit csináltam, pedig elsőre lett C1-es angol nyelvvizsgám és középszintű matek érettségim…
      Az Amigo iskolában egy tagot ismertem Ádámot, aki már évek óta a legjobb barátom, a többiek a szó legszorosabb értelmében idegenek voltak. Most, hogy hivatalosan is tag vagyok felvállalom, hogy fogadást közöttünk rá, hogy vajon mikor dobtok ki.
      Lényegében mindketten tévedtünk. Nem csak a gyerkek amigoi lettünk egymáséi is. Ez nekem segített túllépni magamon, és visszamyertem a hitem a jövőm felé.
      Az első bevetés elég ijesztő volt. Én alapból közép iskolai tanár akartam lenni, mert hát ők túl kicsik és nem jönnék ki jól. Ennek ellenére rá kellet jönnöm, hogy egy 6 és fél éves kislábyban több közös van bennünk, mint az indokolt lenne. Tényleg az egyik legboldogabb nap volt az életemben, amikor láttam az arcán mennyire örül a kezdetleges vitorlás hajó rajzomnak, és, hogy szinte legjobb barátként mesél arról, hogy kik a legjobb ovis baráti.
      Tehát röviden, az Amigostól én egy olyan dolgot találtam meg magamban és másokban, amiről nem is hittem, hogy létezik és nagyon tetszik, hogy ez összetart minket és a gyerekeket is.

      Agócs Julianna

          Agócs Julcsi vagyok, elsőéves biológushallgató az Eltén. Nagyon szeretek zenélni, festeni, olvasni, és túrázni. Sokgyerekes családban nőttem fel, így mindig is nagyon szerettem zsibongó kicsik társaságát, az egész napos játszást, a kreatív ötletek megvalósítását. Gyerekként egy hosszan tartó betegség miatt én is sok időt töltöttem a Tűzoltóutcai Klinika termeiben, és már akkor megfogalmazódott bennem, hogy mennyire jó lenne, ha valahogy színesebbé, kellemesebbé lehetne tenni a kórházban eltöltött végtelenül hosszúnak tűnő napokat, így amikor hallottam az Amigosról, nem volt kérdés, hogy jelentkezek-e. A legjobban azt szeretem az egészben, hogy bár mi megyünk oda segíteni, sokkal többet kapunk a gyerekektől, mint amit mi adhatunk nekik.

          Angyal Olivér

              Úgy érzem, hogy egy nagyon jó döntést hoztam, amikor jelentkeztem Amigónak. Nem igazán lehet leírni, hogy milyen hatása van egy beszélgetésnek vagy akár egy egyszerű kártyapartinak a gyerekekkel, a közös tanulásról nem is beszélve – át kell élni.
              Az Amigos egy kivételes közösség, tele önzetlen emberekkel, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy a világ egy kicsit jobb hely legyen a gyerekek számára

              Angyal Péter

                  Amigóként az ember megtapasztalja, hogy egy-egy mosoly is micsoda értéket jelent. Azért jelentkeztem a csapatba, hogy én is kivehessem részemet ebben az értékteremtésben. Jó megtapasztalni, hogy egyszerű emberként egy kis odafigyeléssel is nagyszerű dolgokat lehet tenni, talán ez a társadalmi szerepvállalás szépsége. Én magam egyébként – ha minden jól megy – hivatásos kotyvasztó leszek egyszer, így ha nem Amigóként tevékenykedem, akkor jó esetben gyógyszerkémián töröm a fejem, vagy a laborban pörgetem a reakciókat.

                  Antal Diána

                      Sziasztok! 
                      Dia amigo vagyok, elsőéves orvostanhallgató a Szegedi Tudományegyetemen.
                      Bár már a 20. életévemet is betöltöttem, még mindig gyereknek érzem magam
                      és bármikor kapható vagyok egy kis kézműveskedésre, kártyázásra, mókázásra
                      vagy tanulásra. Többek között ezért is jelentkeztem amigonak. No meg azért is,
                      mert a kisgyerekek mindennapjait varázslatosabbá tenni felemelő érzés. Még
                      csak idén szeptember óta vagyok ennek a nem mindennapi családnak a tagja,
                      de már most érzem, hogy mekkora ereje van egy kedves szónak, egy kis
                      odafigyelésnek, egy mosolynak. Egy mosolynak, ami számunkra természetes,
                      de a gyerekek számára a gyógyuláshoz vezető út egyik lépcsőfoka.

                      Antal Dorottya

                          Antal Dorottya vagyok, gyógyszerészhallgató a Szegedi Tudományegyetemen. Az alapítvány munkáját a kezdetektől fogva figyelemmel kísértem, szerettem volna hasznos tagja lenni egy összetartó közösségnek, ami inspirál a mindennapokban, így gondolkodás nélkül jelentkeztem, mikor Szegeden is megkezdte működését az Amigos. Sokat ad, hogy együtt játszunk, mesélünk, nevetünk a gyerekekkel, ezek az alkalmak feltöltenek egész hétre. Szerintem az önkénteskedés azért is jó, mert amellett, hogy segítünk, rálátásunk nyílik egy teljesen más területre, nem szűkülünk be a saját világunkba, hiszen folyamatosan új élményeket kapunk.

                          Bácsi Márton

                              A forgatókönyv azzal indul, hogy belépünk a kórterembe, és ami ezután következik, minden alkalommal meglepetés. Mindenkinek. Innentől kezdődik a kedvenc részem. Unatkozó beteg gyermekekkel angolul tanulni, önfeledten társasozni, vagy színezni egy létező és igen jó dolog. Orvostanhallgatóként korábban is volt alkalmam hasonló környezetben tenni-venni, de erre nem gondoltam magam sem, hogy ilyen szívesen fogadnak minket a kis paszulyok és ennyi jókedvvel, mosolygással valamint új barátokkal leszünk gazdagabbak! Nagyon örülök, hogy része lehetek ennek a csapatnak és remélem, sok gyermeknek tudjuk majd segíteni a gyógyulását ezekkel az apró színes foltokkal a szürke délutáni órákban!

                              Balog Dóra

                                  Balog Dóra a nevem, egy igazi gyerekbolond egyetemista vagyok. 2019-ben csatlakoztam az Amigos csapatához, hogy a kórházban fekvő gyerekek mindennapjait tehessem szebbé. Azért jelentkeztem, hogy nyelveket taníthassak, de én is rengeteget tanulok tőlük. Igaz nem lexikális tudást adnak, hanem ennél sokkal fontosabbat. Emberségre, empátiára és pozitivitásra ösztönöznek. Örülök, hogy Amigo lehetek!

                                  Bárdió Luca

                                      Sziasztok! Bárdió Luca vagyok a BME másodéves hallgatója,nemzetközi gazdálkodás szakon. Azért tetszett meg az Amigos mert hihetetlenül lelkes egyetemistákból áll és emellett nagyon régóta szeretnek tagja lenni egy olyan szervezetnek,ahol beteg gyerekeknek segítenek. Annyira fantasztikus ami a kórházban történik,hihetetlen volt számomra,hogy ekkora pozitív töltést hordoz magában egy-egy kórház látogatás,mindkét félnek kölcsönösen. És ez az igazi csoda,amikor egy óra képes ennyi mosolyt csalni az arcokra.

                                      Belicza Adrienn

                                          Belicza Adrien vagyok, gyógytornász szakos hallgató. Nagyon szeretem a gyerekeket, munkám során is velük szeretnék elsősorban foglalkozni, így mikor elérkezett hozzám a hír, hogy az Amigos hódító útjára indul Debrecen felé, tudtam, hogy szeretnék ennek a közösségnek tagja lenni. A zűrös, olykor szürke hétköznapok közepette, amikor nincs megállás, szeretnénk, hogy egy nap lehetőleg 30 órából álljon, és akkor talán teendőink végére érünk, ez a közösség, és mindaz amit tesz, képvisel ad erőt számomra. A gyerekek önzetlen szeretete és mosolya, amit a kórházi látogatások során kapok olyan löketet és energiát ad nekem, amiért érdemes ezt csinálni. Hálás vagyok minden Amigo társamért is, olyan jó látni, hogy ilyen sok jószívű ember van, köszönöm, hogy vagytok! J

                                          Borzási Márk

                                              Amikor látunk egy szikrányi örömöt egy hatalmas harcos arcán, az igazi boldogságot ad. Én ezért jelentkeztem a csapatba. A gyermekek világa sokkal gazdagabb, mint a felnőtteké, bennük minden új egy felfedező örömével párosul. Tapasztalni ezt a kincset, s értéket lelni saját hétköznapjainkban ezen bevetések által nekem többet jelent, mint egyszerű önkénteskedés. Örülök, hogy negyedéves orvostanhallgatóként kerültem a csapatba, mert úgy érzem, itt igazi emberséget tanulok, s remélem az egyetem végeztével majd tovább vihetem ezeket az értékeket.

                                              Braun Anna Luca

                                                  Braun Anna Luca vagyok, ELTE-s joghallgató. Mindig lenyűgözött a gyerekek kíváncsi, mindenre nyitott természete és a határtalan kreativitása. Gyerekekkel tölteni a délutánt, tanulni és játszani, nem csak az ő napjukat teszi jobbá, hanem az enyémet is, ezért is jelentkeztem Amigónak. Egy kórházi látogatás kizökkent a hétköznapokból, és úgy érezhetem, hogy valami igazán hasznosat csináltam. Inspiráló, hogy nyelveket taníthatok nekik, miközben én is sokat tanulhatok tőlük.

                                                  Csanádi Bettina

                                                      Csanádi Bettina vagyok, orvostanhallgató. Gimnazista koromban két évet önkénteskedtem a zalaegerszegi kórház gyermekosztályán, és tudtam, hogy Budapesten is szeretném folytatni. Így nagyon megörültem, mikor véletlenül rátaláltam az Amigos csapatára. Tanulással és játszással segítjük a gyerekeket, és cserébe mosolyt, kacagást, kendőzetlen őszinteséget és megannyi vidám pillanatot kapunk, mely számomra mindennél többet jelent.

                                                      Csonka Blanka

                                                          Csonka Blanka vagyok, harmadéves joghallgató és új generációs Amigo. Szeretek olvasni, színházba
                                                          járni, sportolni, utazni, de igazából bármilyen programra vevő vagyok, mert nagyon élvezem, ha új
                                                          dolgokat próbálhatok ki és ezáltal izgalmas élményeket szerezhetek. Mivel imádok társaságban lenni,
                                                          különösen gyerekek között, nem volt kérdés, hogy idén jelentkezem az Amigosba. Ugyan még csak
                                                          párszor voltam “bevetésen”, így is bizton állíthatom, hogy eddig mindig azok a napok és órák voltak a
                                                          kedvenceim, amit a Tűzoltó utcában tölthettem. A hatalmas társasozások és kártyapartik, az
                                                          önfeledt nevetések és a gyerekekkel való barátkozás mindig olyan jó érzéssel töltenek el, hogy utána
                                                          még napokig visszagondolok egy-egy vidám pillanatra. A tapasztaltabb Amigók kedvessége és
                                                          segítőkészsége pedig már az első látogatást is nagyon gördülékennyé és emlékezetessé tette; igazán
                                                          jó egy ilyen csapathoz tartozni!

                                                          Czifrus Eszter

                                                              Czifrus Eszter vagyok, harmadéves orvostanhallgató Budapesten. Azért jelentkeztem Amigónak, mert az egyetem elvégzéséig még több mint három évem van hátra, viszont szerettem volna már most valami olyat tenni, amivel segíthetek a beteg gyerekeken. De azt nem gondoltam volna, hogy amellett, hogy megpróbálom kicsit boldogabbá és felszabadultabbá tenni a gyerekek kórházi mindennapjait, mellette én magam mennyit tanulhatok tőlük és mennyi mindent ad ez nekem is. Még csak rövid ideje vagyok Amigo, de máris rengeteg olyan tapasztalattal lettem gazdagabb, amiket az egyetemen soha nem tanítanak. Emellett hihetetlenül jó érzés amikor azt látom, hogy sikerült legalább egy rövid időre vidámabbá és gondtalanabbá tenni a gyerekeket a kórházban.

                                                              Dékány Kinga

                                                                  Sziasztok! Kinga vagyok, negyedéves orvostanhallgató Budapesten. Mindig is szerettem gyerekekkel
                                                                  játszani, foglalkozni, tanulni tőlük. Minden beszélgetés, együtt átélt élmény, játék, győzelem,
                                                                  leküzdött akadály meghatározó pillanat az életünkben, mert nincs annál nagyobb öröm, mint mikor
                                                                  egy csöppnyi kis szív a bizalmába fogad! Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy a kórházi körülmények
                                                                  között foglalkozhatunk velük, nyelveket tudunk tanítani nekik. Szabadidőmben néptáncolni,
                                                                  kirándulni, olvasni és nyelvet tanulni is szoktam, szeretek. Remélem, hogy sikerül minél több
                                                                  gyerkőcnek átadnom a nyelvtanulás szeretetét és hogy ez segít nekik a gyógyulásban 

                                                                  Dóczy Orsi

                                                                      Dóczy Orsolya vagyok, művészettörténet hallgató. Az Erasmus félévemről hazatérve jelentkeztem Amigonak. Régóta szerettem volna önkénteskedni, a gyerekek mindig is fontosak voltak számomra, szeretek velük lenni. Úgy éreztem az Amigosnál tudok a legjobban segíteni. Nem gondoltam volna, hogy a kórházi látogatások, majd engem is ennyire feldobnak. Ezek a gyerekek, ha nevetnek, akkor az tényleg szívből jön, ami ránk is nagy hatással van. Amúgy kedvencem az Uno, de játék közben egy-két angol, vagy olasz szót is megpróbálok becsempészni.

                                                                      Dóka Csilla

                                                                          Dóka Csilla vagyok és örülök, hogy Amigo lehetek, mert jó érzés látni, milyen boldogsággal tölti el a gyerekeket az Amigokkal töltött idő. Nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni, legyen szó tanulásról, játékról vagy kézműveskedésről, hiszen valamit mindig találunk a kis srácokkal. A közös játékban az a jó, hogy a hangulat azokat is bevonzza, akiknek eleinte nem volt kedvük játszani, és hogy a tiltakozások ellenére is sikerül becsempészni egy-két új angol szót, amit utána hangosan ismételgetnek a gyerekek. A játék nem csak vidámságot, de újdonságokat is hoz, minden alkalommal.

                                                                          Dóka Tamás

                                                                              Sziasztok, Tomi vagyok, mechatronika és mérnökinformatikus mesterhallgató a Budapesti Műszaki Egyetemen. A húgom, Csilla mesélt először nekem az Amigosról és arról, hogy milyen jó dolog egy kis örömöt csempészni a kórházban gyógyuló gyerekek mindennapjaiba. Ezért döntöttem úgy, hogy szeretnék ennek a szuper csapatnak a tagja lenni, ahol az összes Amigonak közös célja, hogy ha csak egy kicsit is, de egy kis játékkal vagy tanulással könnyebbé tehessük a gyerekek lábadozását.

                                                                              Fábián Sára

                                                                                  Fábián Sára vagyok, és amit a legjobban szeretek abban, amit csinálunk az a gyerekek őszintesége. Nincs kertelés, túlzott udvariasság. Ha egy ötlet, módszer, feladat nem elég izgalmas, az perceken belül kiderül. És akkor mi jön? Az improvizálás. Ez az, amiben talán a legtöbbet fejlődtem én, hétről hétre kreatívabb leszek, leszünk. Az az élettapasztalat, amit egyetemen, baráti társaságban, családban csak csöpögtetve érkezik, azt itt nagy dózisban kapjuk és rám személy szerint rendkívül pozitívan hat. Ez az a két dolog, amit ki tudnék emelni amellett, hogy a gyerekek szemének csillogása, egy-egy elkapott mosolya vagy hahotázása milyen erős visszacsatolás arra, hogy amit csinálunk jó és előremutató. Ez motivál engem és bízom benne, hogy én is motiválni tudom a kissrácokat.

                                                                                  Fallmann Bálint

                                                                                      Sziasztok!
                                                                                      Fallmann Bálint vagyok a Corvinus Egyetem másodéves nemzetközi tanulmányok hallgatója.
                                                                                      Mindig is szerettem plusz dolgokat csinálni a tanulás mellett, tagja vagyok több
                                                                                      diákszervezetnek, egyesületnek is. Az Amigoshoz azért csatlakoztam, mert teljes mértékben
                                                                                      egyetértek a missziójával, értékeivel és szerettem volna én is a részese lenni egy olyan
                                                                                      mosolygós, boldog önkéntes csapatnak, akik segítenek a kórházban lévő gyerkőcök napjait
                                                                                      jobbá tenni. Rendkívül sok pozitív energiával tölt fel, ha látom, hogy a gyerekek mennyivel
                                                                                      boldogabbak egy-egy látogatás után.

                                                                                      Fallmann Eszter

                                                                                          Fallmann Eszter vagyok, negyedéves orvostanhallgató. Az év egyik első és legjobb híre volt 2018-ban, hogy az Amigos Szegedre jön! Régóta kacérkodtam a gondolattal, hogy jó lenne valami mást, valami izgit csinálni a sok tanulás mellett, így kapóra jött az Amigos felvételi. Ami a leginkább tetszik az egészben, hogy van egy csomóféle ember, akiket egyetlen cél vezérel: a gyerekek boldogsága. Ez a közös cél mindenkit motivál és rengeteg követ (mit követ? Sziklát!) megmozgat. Örülök, hogy tagja lehetek ennek a csodának!

                                                                                          Fazekas Sára

                                                                                              Sári vagyok, elsőéves szülésznő hallgató, a Szombathelyi alapítócsapat egyik Amigója a hat közül. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy így elsőévesként csatlakozhattam ehhez a fantasztikus csapathoz, így egyetemi éveim alatt végig részese lehetek az Amigosnak. Eddig csak kétszer voltam a kórházban, de máris maradandó élményekről és tapasztalatokról tudok beszámolni, amit egyetemen nem tanítanak.:))
                                                                                              Jó érzés, hogy egy ennyire szervezett és elkötelezett csapat áll a hátunk mögött akik részt vesznek az Amigos akadálytalan működése érdekében és mindent megtesznek, hogy a kórházakban minél több örömet tudjunk okozni a gyerkőcöknek a változatos foglalkozások alatt.
                                                                                              Örülök, hogy ennek a csapatnak a tagja lehetek!!:))

                                                                                              Fejes-Tóth Helga

                                                                                                  Sziasztok, Helga vagyok új generációs Amigo. A kishúgom születése után, ahogy cseperedett, rájöttem, hogy én a gyerekek között érzem a legjobban magam. Ők találják ki a legklasszabb játékokat, nekik vannak a legérdekesebb történeteik és minden kérdésre tudnak valami bölcs választ mondani. Így egyértelmű volt, hogy amikor eljutok arra a pontra az életemben, hogy jelentkezhetek Amigonak, egyből leadom a jelentkezésem. És most itt vagyok teljes erőbedobással a vidámságra, a játékra és az angol/francia tanulásra koncentrálva, azért, hogy ott segítsek, ahol szükség van rá, és abban, amiben jónak érzem magam.

                                                                                                  Fényszárosi Éva

                                                                                                      Sziasztok! Fényszárosi Éva vagyok, pszichológia mesterszakos hallgató az SZTE-n. Teljesen véletlenül botlottam bele az Amigos Alapítványba, és most már látom, hogy ez volt életem egyik legszerencsésebb véletlene. Végtelen jó érzéssel tölt el, hogy részese lehetek a kórházi látogatásoknak, melyek mosolyt, jó kedvet és persze egy kis tanulást hoznak a gyerekek hétköznapjaiba. A velük töltött idő nem csak őket, de engem is kiszakít a mindennapok szürkeségéből.

                                                                                                      Ferencz Fanni

                                                                                                          Ferencz Fanni vagyok, pénzügy szakos hallgató, és idén szeptember óta Amigó. Régóta szerettem volna tagja lenni egy önkéntes szervezetnek, ahol apró dolgokkal ugyan, de kicsit jobbá tehetem a világot, és úgy gondolom, az Amigos volt a legjobb választás. Sosem gondoltam volna, hogy egy pár órás látogatás a gyerekeknél a kórházban ennyire fel tud tölteni, de én egy fárasztó héten ebből merítek energiát és vidámságot. Hatalmas öröm látni a gyerekek szemében, mennyire lelkesek tudnak lenni, amikor megyünk hozzájuk játszani vagy tanulni. És nem csak tanítunk, hanem mi is rengeteget tanulunk a gyerekektől.

                                                                                                          Földházi Nóra

                                                                                                              Nóri vagyok, nemzetközi gazdálkodást tanulok a Corvinuson. Középiskolában szerettem meg a nyelveket, angolt és olaszt tanultam, így mikor megismerkedtem az Amigos alapjaival és céljaival, lelkesen adtam le a jelentkezésem, hiszen a nyelv tanulása mellett, a tanítása még jobb móka lehet, főleg, ha ezzel beteg gyerekek napjait tehetem szebbé a kórház falai között. A nyelvtanulás mellett nagyon szeretek kézműveskedni, szeretteimet sokszor kézzel készített ajándékokkal lepem meg. J
                                                                                                              Már egy ideje tudom, hogy szeretnék önkénteskedni, azonban előző félévemben mégiscsak a tanulmányaimhoz kapcsolódó munkát választottam. Most azonban, hogy annak vége, már teljes erővel azon leszek, hogy a gyerekek életébe egy kis boldogságot és tudást csempésszek, hogy a barátjuk lehessek.

                                                                                                              Galgóczy Márton

                                                                                                                  Galgóczy Márton vagyok, orvostanhallgató és most már nagy örömömre Amigo is!
                                                                                                                  Régebben én is sokat betegeskedtem, rengeteget voltam kórházban és nemrég volt lehetőségem kórházban is dolgozni nyáron. Itt jöttem rá igazán, mennyire is fontos az egy beteg embernek, főleg egy gyermeknek, hogy a kórházban töltött idő alatt is rengeteget nevessen, mosolyogjon és boldog legyen teljes szívéből. Elmondhatatlanul hálás vagyok, hogy az Amigossal együtt tehetjük szebbé a gyermekek mindennapjait egy kis játékon, kézműveskedésen keresztül, úgy, hogy még egy kis nyelvtanulást is próbálunk a foglalkozásokba csempészni. Mindezek után pedig látni a gyerekek fülig érő mosolyát és végtelen boldogságot a szemükben… Egyszerűen leírhatatlan érzés!

                                                                                                                  Haló Róza

                                                                                                                      Sziasztok, Róza vagyok! A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanulok, építészetet. Az Amigos lehetőséget adott arra, hogy az egyetem mellett, szabadidőmben, —elszakadva a mindennapi kötöttségektől— gyerekekkel foglalkozhassak. Amigoként elsősorban inkább barátként, mint tanárként néznek ránk. Mikor nincs kedvük újabb tankönyvek, munkafüzetek fölé görnyedni, akkor játszunk, szinezünk, ragasztgatunk, társasozunk vagy épp kártyázunk, és mindeközben pedig amikor csak tudunk, igyekszünk becsempészni egy-egy idegen szót, így legtöbbször észrevétlenül tanulunk, ismételünk. Már kiskoromban is imádtam a gyerekeket, magam köré gyüjtöttem a kisebbeket és feladatokat, játékokat találtam ki, így már korán megtanultam, hogy a gyerekek nagyon öszinték, nem kertelnek, így amint elmegy a kedvük valamitől, azonnal látszik rajtuk. Ilyenkor improvizálunk, és a kártyapartit felfüggesztve várat építünk a lapokból, vagy tanulás közben barkóbázunk egy kört. 

                                                                                                                      Habár csak nemrég csatlakoztam az Amigoshoz, eddig az “Amigó lét” minden percét élveztem és örülök, hogy egy ilyen kreatív csapatban lehetek.

                                                                                                                      Hargitai Petra

                                                                                                                          Sziasztok! Petra vagyok, másodéves biomérnök hallgató a BME-n, újgenerációs Amigó. Régóta foglalkoztatott, hogy szeretnék önkénteskedni, segíteni másokon. Az Amigosra rábukkanva rögtön megfogott a küldetésük és az értékek, amiket a csapat képvisel. Boldog vagyok, hogy immár Amigóként, én is segíthetek szebbé varázsolni a gyerekek kórházban töltött napjait sok-sok játékkal, mosollyal, és hogy egy ilyen szuper, összetartó csapat tagja lehetek.

                                                                                                                          Herpai Anna

                                                                                                                              Herpai Anna vagyok, negyedéves joghallgató a Szegedi Tudományegyetemen. Mindig is fontos volt számomra, hogy másokon segíthessek, így nem is volt kérdés, hogy jelentkezem Amigónak, ezzel erősítve az Amigos szegedi csapatát. Szeretek gyerekek közt lenni, szeretem, hogy őszinték, cserfesek, fogékonyak az új dolgokra, tele vannak energiával és életkedvvel. Szóval miközben nyelveket tanítunk nekik, segítünk a lecke megírásában, kártyázunk, társasozunk velük, azt hiszem, nekünk is bőven van mit tanulnunk a gyerkőcöktől. Végül egy Goethe idézettel zárnám soraim:
                                                                                                                              „A boldogságot nem lehet ajándékba kapni.
                                                                                                                              Egyetlen titka: adni, mindig csak adni.
                                                                                                                              Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,
                                                                                                                              És sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet.”

                                                                                                                              Holczer Balázs

                                                                                                                                  Hejhó! Holczer Balázs vagyok, a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy-számvitel végzős hallgatója vagyok. Nagyjából egy éve hallottam legjobb barátomtól az Amigosról, aki csak szuperatívuszokban tudott beszélni mind a gyerekekről, mind pedig az Alapítványról és lenyűgözött, hogy milyen önzetlenséggel és odaadással tesznek a gyerekekért. Ezért is döntöttem úgy, hogy én is csatlakozni szeretnék ehhez a rendkívüli csapathoz, amit életem egyik legjobb döntésének nevezek! A gyerekekkel együtt töltött idő nemcsak nekik öröm, hanem nekem is nagy ajándék, hiszen a gyermeki örömnél és mosolynál nem is kell több!

                                                                                                                                  Huff Lilla

                                                                                                                                      Sziasztok, Lilla vagyok, végzős kommunikáció és médiatudomány szakos hallgató. Én egy egészen nagy család tagja vagyok, és mindig is kis gyerekek között voltam. Bármikor játszottam velük, az volt az első, hogy mosolyt csaljak az arcukra bármi áron, és boldogok legyenek. Most, hogy már nem lakom otthon, és kevesebbszer tudok részt venni a családi eseményeken, szerettem volna egy olyan közösséghez tartozni, ahol ismét gyerekekkel lehetek. Amikor megismerkedtem az Amigosszal, rögtön tudtam, hogy ennek a közösségnek szeretnék a tagja lenni, mert itt boldoggá tehetek gyerekeket azzal, hogy játszva tanulok velük, és ezáltal én is tőlük.

                                                                                                                                      Iványi Máté

                                                                                                                                          Máté vagyok, történelmet tanulok az eltén és szeretek zenélni. Nagyon örültem amikor bekerültem az amigoshoz, mert lehetőségem nyílt arra, hogy segítsek egy kicsit elszakadni a gyerekeknek a kórházi szürkeségből. Amikor megyek a kórházba, és látom hogy megörülnek nekünk, vagy már vártak is ránk, az nekem is nagy felüdülés.

                                                                                                                                          Kelemen Hanna

                                                                                                                                              Minden nap  úgy feküdni le, hogy sikerült mosolyt csalnom valaki arcára! Oly egyszerűnek hangzik ez a fogadalom ès valóban nem is nehèz feladat, a megszokott mindennnapi teendõkhöz képest.

                                                                                                                                              Amigólétem legnemesebb kihívása, látni a derűt, a mosolyt, olyan gyerekek ès szüleik arcán, akiknèl ez feledőbe merül, a kórházi falak között.
                                                                                                                                              Orvostanhallgatókènt ès egyszerű Hanna Amigóként is úgy gondolom, a gyógyulás a nevetèssel kézenfogva jár.
                                                                                                                                              A  brassói fenyvesek között nőttem fel, utam Debrecenbe vezetett, ès most ùjabb kalanddal, élménnyel, barátokkal gazdagodom!

                                                                                                                                              Kelemen Vivien

                                                                                                                                                  Kelemen Vivien vagyok, harmadéves pszichológushallgató. Az alapszak elvégzése után orvosi egyetemre szeretnék jelentkezni. Sokáig nem tudtam eldönteni, mi is szeretnék lenni, és még most sem látom kristálytisztán a jövőm, de egy biztos: emberekkel szeretnék foglalkozni. Az Amigos remek lehetőséget nyújt arra, hogy kipróbáljam magam hasonló szituációkban. Kórházlátogatásaink során rengeteget tanulunk az emberekről, főként a gyermekekről, és miközben Velük foglalkozunk, mi is rengeteget kapunk Tőlük. 🙂 Ez nagyszerű érzés.

                                                                                                                                                  Kiss Dorka

                                                                                                                                                      Kiss Dorka vagyok, orvostanhallgató a Debreceni Egyetemen. Ha tehetném, az egész világot beutaznám, Brazíliától Nepálig és vissza. Olaszországban biztos többször is megállnék. Amigoként szeretném átadni a gyerekeknek a felfedezés élményét, az új dolgok iránti kíváncsiságot és színesebbé tenni a mindennapjaikat. Másrészről pedig hiszem, hogy a nevetés gyógyít, ezért szerintem fontos, hogy a kórházba egy kis jókedvet csempésszünk. Szeretem látni, milyen gyorsan válik egy egyszerű kórterem egy mosollyal teli kreatív kuckóvá.

                                                                                                                                                      Komáromi Gábor

                                                                                                                                                          Komáromi Gábor vagyok orvostanhallgató. Kórházi gyakorlatom során sokszor megtapasztaltam azt, hogy mennyi szeretetet és hálát kapunk egy kiszolgáltatott embertől, amikor segítünk neki. Év közben mindenképpen szerettem volna folytatni valamilyen módon ezt a tevékenységet és erre remek lehetőséget adott az Amigos. A gyerekek annyira boldogok, amikor foglalkoznak velük, ők vannak a figyelem középpontjában és annak még jobban, ha alkotnak valami maradandót. Bevetéseim során arra törekszem, hogy mindig alkossanak valami maradandót, (papírból összebarkácsolt kocka nem tudom, meddig marad meg…) mert arról mindig az Amigók jutnak az eszükbe és a velük eltöltött vidám pillanatok.

                                                                                                                                                          Korányi Viktória

                                                                                                                                                              Viki amigo a nevem, újdonsült vagyok az Amigos családban. Évek óta érlelődött bennem az önkéntesség gondolata, és az Amigók munkáját is figyelem már jó ideje, azzal, hogy Szegeden is megkezdte működését a csapat, 2018 szeptemberére megért bennem a gondolat, hogy csatlakozzak. Azért jelentkeztem, hogy mosolyt és boldogságot csalhassak kisgyerekek arcára, hogy egymástól mindig valami újat tanulva tölthessük el a délutánokat, így minden új bevetés napján izgatottan várom mi fog történni! Úgy érzem megtiszteltetés az Amigoshoz tartozni, mert ez egy különleges csapat, különleges emberekkel, különleges cél érdekében!:)

                                                                                                                                                              Körmendi Teca

                                                                                                                                                                  Teca vagyok, másodéves pszichológus hallgató. Az Amigos szuperül ötvözi a tanulást a mókával, a gyerekekkel, a segítés lehetőségével és, ha már móka akkor megjelenik az egyik legkáprázatosabb dolog a világon, a mosoly. Ezért jelentkeztem Amigonak, hogy mosolyt teremthessek a gyerekek és a körülöttük lévő felnőttek arcára, miközben játékosan tanulunk és megismerjük egymást. Mindemellett egy nagyon vidám csapatba tartozhatok, ahol az emberek mernek álmodni és küzdenek a megvalósításukért. Minden kórházban lévő gyerekekkel töltött délután után leírhatatlanul jó érzéssel távozom, hiszen mosolyog az egész szoba.

                                                                                                                                                                  Környei Viktória

                                                                                                                                                                      Viki Amigo vagyok, 22 éves harmadéves gazdálkodás-management szakos egyetemista lány. Amigo létem idén szeptemberben kezdődött és már az első alkalomtól kezdve imádom!
                                                                                                                                                                      Amigonak lenni is azért különleges, mert az egyszerűen egy megmagyarázhatatlan kis csoda, hogy a gyerekek mennyi energiával, és jókedvvel tudnak minket feltölteni. Nem utolsó sorban, azokban a pillanatokban amikor velük játszhatunk, vagy tanulunk mi is visszacsöppenünk a gyerekénünkbe. 🙂

                                                                                                                                                                      Kovács Fanny

                                                                                                                                                                          Kovács Fanny vagyok, újdonsült Amigo. Második éve tanulok pszichológiát, és fontosnak tartom, hogy az egyetem mellett aktívan részt vegyek egy olyan szervezet munkájában, ami inspirál, megnevettet, tanít, bátorít és támogat olyan gyerekeket, akiknek szüksége van rá. Nagyon örülök, hogy az Amigos tagja lehetek, és nekem is lehetőségem van arra, hogy angolozhassak, kézművesedhessek, vagy akár csak egy jót beszélgethessek a gyerekekkel. Elképesztő, hogy mennyire nyitottak a feladatokra, és mennyire inspirálja őket az, hogy új dolgokat tanulhatnak.
                                                                                                                                                                          Jó tudni, hogy amit csinálunk, segít a gyerekeknek szebbé tenni a kórházi napokat, és remélem, hogy ezzel mi is hozzájárulhatunk a gyógyulásukhoz

                                                                                                                                                                          Kovács Luca

                                                                                                                                                                              Amigónak lenni a legjobb döntés, amit valaha hozhattam. Imádok kórházba járni, minden alkalommal egy másik gyerek arcára mosolyt csalni, majd teljesen új emberként, feltöltődve hazamenni. Jót tenni, és magadat adni, cserébe ilyen sok szeretetet kapni szuper érzés! Végül pedig nagy barátságokat kötni olyan emberekkel, akik ugyanazt tekintik céljuknak: a gyerekekért összefogni:)

                                                                                                                                                                              Kovács Panni

                                                                                                                                                                                  Sziasztok! Kovács Panni vagyok a Debreceni Egyetem elsőéves orvostanhallgatója. Már korábban eldöntöttem, hogy az egyetemi tanulmányaim mellett szeretnék önkénteskedni, de nem igazán tudtam, hogy mi lenne a számomra legmegfelelőbb. Amikor hallottam, hogy elindul Debrecenben az Amigos rögtön eszembe jutott egy cikk, amit félévvel azelőtt olvastam sok zöld pulcsis egyetemistáról, akik délutánjaikat a kórházban lévő gyerekekkel töltik. Akkor még csak egy számomra érdekes történet volt, mára valósággá vált és én is a részese lettem. Hálás vagyok, hogy a debreceni csapat tagjaként mostmár itt is szebbé tehetjük a kórházban töltött nehéz napokat és remélem sok feledhetetlen, örömteli percet töltünk majd együtt a gyerekekkel.

                                                                                                                                                                                  Krasznai Réka

                                                                                                                                                                                      Krasznai Réka vagyok, jelenleg tolmácsolást tanulok az ELTE-n. Az idegennyelvek iránti
                                                                                                                                                                                      rajongásom már gyerekként is egyértelmű volt, tanításuk pedig szinte véletlenszerűen vált
                                                                                                                                                                                      második hivatásommá. Azért szerettem volna én is Amigo lenni, hogy tudásomat és
                                                                                                                                                                                      lelkesedésemet a lehető legjobb célra használjam. Szívbetegként sajnos magam is ismerősen
                                                                                                                                                                                      mozgok a kórházak rideg falai között, így különösen szimpatikus gondolat volt, hogy az
                                                                                                                                                                                      Amigók ide igyekeznek apró napsugarakat csempészni. Örülök, hogy egy tettre kész, önzetlen
                                                                                                                                                                                      közösség tagja lehetek és elképesztően jó érzés, hogy a gyerekek felvidítása mellett néhány
                                                                                                                                                                                      angol/német szót is taníthatok nekik, s egyszer talán pont ezek segítségével fognak boldogulni
                                                                                                                                                                                      a nagyvilágban.

                                                                                                                                                                                      Kulcsár Nikolett

                                                                                                                                                                                          Egy februári napon, mikor felvételizni mentem, nem is gondoltam, hogy ma már így mutatkozhatok majd be: Kulcsár Niki vagyok, Amigo. Ez a kis szócska igen sok mindent megváltoztatott az életemben. Azt szeretem a legjobban,
                                                                                                                                                                                          hogy megmutatja, mennyire sokat tehetünk bármiféle szaktudás vagy képesítés nélkül egy beteg kórházi perceinek szebbé tételéért. Orvostanhallgatóként ez igazán csodás érzés, hiszen amíg még orvosként nem is, de emberként és barátként már segíthetek.

                                                                                                                                                                                          Kupcsik Júlia

                                                                                                                                                                                              Kupcsik Júlia vagyok, pszichológus hallgató. Az Amigók munkásságát már a kezdetektől fogva kíváncsian figyelemmel kísérem, mert teljesen megfogott a csapat szellemisége és profizmusa. Régóta tudom, hogy egyszer szeretnék én is önkéntes lenni, és az Amigos erre tökéletes választásnak bizonyult. Nem számít, hogy jó vagy rossz napom van-e, a gyerekekkel való foglalkozások után mindig pozitív energiákkal feltöltődve folytatom. Hiszen felemelő érzés tapasztalni a gyerekek őszinteségét, közvetlenségét és látni, hogy valami megcsillan a szemükben, amikor feltesszük a kérdést: „Van-e kedvetek játszani velünk?”

                                                                                                                                                                                              Lakatos Réka

                                                                                                                                                                                                  Lakatos Réka vagyok, 21 éves egyetemi hallgató, az Árpád Gimnázium német tagozatos diákjaként érettségiztem, a kedvenc tantárgyaim a történelem, matematika illetve az angol és német voltak, ezért döntöttem úgy, hogy közgazdásznak tanulok tovább a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi karán. A társadalmi felelősségvállalás mindig is foglalkoztatott, korábban a Máltai szeretetszolgálatnak is segítettem, 2015-­ben jó tanulmányi eredményemnek köszönhetően elnyertem egy Erasmus ösztöndíjat, a választott tárgyaim által még erősebben elköteleztem magam arra, hogy szeretnék én magam is tenni a közösségért, a jövő generációjáért. Hatalmas lehetőséget kaptam, azzal, hogy Amigo lettem, segíthetek a gyerekeknek, nem csupán lexikális tudással, de lelkesedésemmel és pozitivitásommal ösztönözhetem őket a tanulásra és a kórházban töltött időt értékessé tenni.

                                                                                                                                                                                                  Laknerfy Eszter

                                                                                                                                                                                                      Szerintem a legjobb dolog a világon az őszinte nevetés. Amikor kifut belőlünk egy kacaj, a bennünk élő kisgyerek jön felszínre.
                                                                                                                                                                                                      Az a gyerek, aki őszinte és imád játszani! Ezért is szeretem a gyerekeket, mert ők tudnak a legőszintébben nevetni és a legjobbakat játszani! A tanulás is fogható fel játékként, hisz minden elsajátított tudás nagy élménnyel jár, mint egy megnyert kártyaparti. És hát… ki ne szeretne nyerni?

                                                                                                                                                                                                      Láncz Anna

                                                                                                                                                                                                          Sziasztok! Láncz Anna vagyok az ELTE-n negyedéves gyógypedagógus hallgató. Az életem során mindig körül voltam véve gyerekekkel vagy azért mert megszülettek a tesóim, vagy mert már elég időssé váltam ahhoz, hogy különböző táborokban segítő lehessek.. Mindig úgy gondoltam, hogy a gyerekek boldoggá tétele elsődleges cél kéne legyen az emberek számára, hiszen mindenki megérdemel egy igazán boldog felhőtlen gyerekkort. Amigoként azonban nem azt érzem, hogy én adok, és ehhez hozzájárulok, hanem, hogy én mennyit kapok. A gyerekekkel együtt töltött idő alatt, tanulunk, és játszunk, de mikor kijövök a kórházból mindig azt érzem, hogy megint én vagyok az aki tanult tőlük arról, hogyan váljak minél jobb emberré. Kétségtelen, hogy életem eddigi legjobb döntését, hoztam meg mikor csatlakoztam! 🙂

                                                                                                                                                                                                          Le Kim Evelin

                                                                                                                                                                                                              Le Kim Evelin vagyok, imádok játszani, mosolyogni és a gyerekeket. Na, Amit még ennél is jobban szeretek ha a gyerekekkel játszhatok és láthatom őket mosolyogni és együtt mosolyoghatunk. Jó a gyerekekkel együtt tanulni sőt a legjobb játszva tanulni de a végeredményben minden alkalommal mi tanulunk a legtöbbet a gyerekektől, valami olyat, amit sehonnan máshonnan nem lehetne…

                                                                                                                                                                                                              Lendvai Márton

                                                                                                                                                                                                                  Lendvai Márton vagyok, pénzügy és számvitel szakos hallgató. Azért jelentkeztem Amigónak mert úgy éreztem hogy a közös tanulás és játék során én is tudok tenni a beteg gyerekekért.. Amire nem számítottam az az, hogy ők mennyi energiával tudnak feltölteni engem egy fárasztó nap után. Örülök hogy a csapat része lehetek és segíthetem a gyerekek tanulását, legyen szó színek és számok elsajátításáról UNO közben vagy osztályozóvizsgára készülésről.

                                                                                                                                                                                                                  Lőrincz Nóra

                                                                                                                                                                                                                      Számomra két részre oszlik mindaz, amit kapok az “Amigóságtól”. Egyfelől vissza tudok adni a társadalomnak, amely kiskorom óta épít és formál, miközben egy olyan célt szolgálhatok, amely a szívemhez különösen közel áll.
                                                                                                                                                                                                                      Másfelől egy olyan támogató és megértő közösség része lettem, amelyet igazán különlegesnek tartok.

                                                                                                                                                                                                                      Lovas Andrea

                                                                                                                                                                                                                          Lovas Andrea vagyok, 20 éves ELTE-s egyetemi hallgató. Azért jelentkeztem Amigónak, mert én is segíteni akartam a kórházakban bentfekvő gyerekeknek felzárkózni a tanulásban, vagy csak játszani velük, mosolyt csalni az arcukra. Valamint úgy gondolom, hogy rengeteg pozitív energiát tudnak adni az embernek a rendkívüli bátorságukkal, kitartásukkal és határtalan optimizmusukkal! Ezenkívül, részese akartam lenni egy ilyen szuper és integráns csapatnak, ami olyan, mint egy nagy család!
                                                                                                                                                                                                                          Átérezni mindezt, hogy milyen jó segíteni, egy ilyen szép ügyet szolgálni, valamint tagja lenni az Amigos egyedülálló társaságának, egyszerűen fantasztikus!

                                                                                                                                                                                                                          Mácska Péter

                                                                                                                                                                                                                              Hahó!
                                                                                                                                                                                                                              Ősztől már nem csak Peti, de Peti Amigo lehetek, ami számomra legalább annyira megtisztelő, mint
                                                                                                                                                                                                                              másoknak a Dr. megszólítás. Gyerekekkel való foglalkozás, játszás, tanítás valahogy mindig végig
                                                                                                                                                                                                                              kísérte az életem, és amióta tagja vagyok az Amigos a gyerekekért családnak, érzem mennyit is jelent
                                                                                                                                                                                                                              ez tulajdonképpen. Gyerekek őszinte, örömteli „AMIGO!” felkiáltása, kíváncsi pillantása, vajon mit
                                                                                                                                                                                                                              rejt a játékos doboz, és a siker élmény, amit együtt élünk át egy-egy megtanult angol szó vagy egy
                                                                                                                                                                                                                              megnyert kártya party után, felbecsülhetetlen.
                                                                                                                                                                                                                              Ősztől két családom van.

                                                                                                                                                                                                                              Magyar Elin

                                                                                                                                                                                                                                  Sziasztok! Magyar Elin vagyok, 21 éves és nemzetközi gazdálkodást tanulok angolul már második éve a Corvinus-on. Születésemtől kezdve több idegennyelv is körbevett, hiszen magyar-brazil családba születtem. Számomra így mindig is normális volt, hogy több nyelven beszélünk a családban. Nagyon örülök, és izgatottan várom, hogy segíthessek a gyerekeknek. Remélem abban is segíthetek az Amigosnak, hogy egy nap ne csak a fővárosban, hanem vidéken is lehessen Amigo a beteg gyerekek mellett. 

                                                                                                                                                                                                                                  Marcov Blanka

                                                                                                                                                                                                                                      Sziasztok!

                                                                                                                                                                                                                                      Marcov Blanka vagyok, 19 éves, idén kezdtem el a tanulmányaimat a Pázmányon nemzetközi tanulmányok hallgatóként. Szabadidőmben szeretek a barátaimmal lenni, futni, sétálni -akár a városban akár kicsit közelebb a természethez-, verseket olvasni, gyakorlatilag bármit ami örömet okoz.

                                                                                                                                                                                                                                      Nyáron lehetőségem adódott missziózni Kárpátalján egy gyermekotthonban, ahol rendkívüli módon megszerettem a gyerekkel való időtöltést.

                                                                                                                                                                                                                                      Még csak pár alkalommal voltam bevetésen, mint új generációs amigo, de már most teljesen biztos vagyok abban, miszerint a csatlakozásom életem egyik legjobb döntése volt és hogy sokáig szeretném ezt csinálni. Olyanok a gyerekek, mint egy tiszta fehér lap, a legjobb humorral, a legőszintébb mosollyal, a legbölcsebb mondatokkal, hiszen ami a szívükön az bizony ki is jön a szájukon. Velük lehet 100%-osan önmaga az ember, kihozzák belőle a legjobbat, az életkedved minden körülmény ellenére.

                                                                                                                                                                                                                                      Máté Katalin

                                                                                                                                                                                                                                          Sziasztok! Kata vagyok, az ELTE gyógypedagógus hallgatója. Tanulmányaimból kifolyólag rengeteget foglalkozok gyerekekkel, de úgy éreztem, hogy máshogy is segíteni szeretnék nekik. Amigóként úgy érzem, hogy ez hétről hétre sikerül. De fordítva is működik: rengeteg energiát és szeretetet kapok cserébe. A gyerekek mindig őszintén megmondják, ha nincs kedvük tanulni, és inkább csak kézműveskednének, de akkor is őszinték, amikor azt mondják, alig várják, hogy újra találkozzunk. Én pedig ugyanolyan lelkesen várom a következő találkozást, mint ők, sőt, talán még jobban is.

                                                                                                                                                                                                                                          Mátyás Máté

                                                                                                                                                                                                                                              Nemzetközi tanulmányok alapszakon végeztem a Budapesti Corvinus Egyetemen, jelenleg külföldön folytatom mesterszakos tanulmányaimat. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ott lehettem az Amigos indulásakor. Mindig is igyekeztem segíteni ott, ahol tudok, de fiatal magyar tanulóként, hallgatóként korlátozottak a lehetőségeink. Amigóként megtapasztaltam, hogy a figyelmem, szabadidőm egy apró része is rengeteget jelent egy kisbetegnek. Egy ilyen válogatott, lelkes, és pozitív társaságban öröm az önkéntesség, és bízom benne, hogy sikerül a világot egy picivel jobb hellyé tennünk. Sok kicsi sokra megy!

                                                                                                                                                                                                                                              Mók Marcell

                                                                                                                                                                                                                                                  Azt érzem, ha tudok segíteni úgy, hogy ez nem jár különösebb erőfeszítéssel, megterheléssel, akkor köteles vagyok megtenni.

                                                                                                                                                                                                                                                  Sokszor érezhetjük, hogy igazságtalan helyzetek alakulnak ki körülöttünk, akár érintettek vagyunk benne, akár nem. Az ilyen helyzetek forrását nagyon nehéz kezelni, viszont kezünkben a lehetőség, hogy egy önzetlen cselekedettel javítsunk a fennálló nehézségen.

                                                                                                                                                                                                                                                  Sosem tudhatjuk, hogy amit teszünk, mekkora hatással lesz a környezetünkre. Az Amigos lehetőséget nyújt, hogy hozzájáruljak a gyerkőcök fejlődéséhez, ami iszonyú jó érzéssel tölt el, főleg annak tudatában, hogy egy-egy találkozás, szemcsillanás és mosoly még nagyobb jelentőséggel bír az életükben, mint gondolnám.

                                                                                                                                                                                                                                                  Molnár Noémi

                                                                                                                                                                                                                                                      Nagyon fontos számomra, hogy ha kis dolgokban is de jobbá tegyem a környezetemet, ne csak a saját céljaim, boldogságom éltessen. Amigoként lehetőség nyílik rá, hogy egy nem mindennapi módon segítsek másokon. Számomra nagy meglepetés volt, hogy a gyerekek mennyire örülnek, hogy megtörjük a kórházi rutinjukat és valaki mással, máshogyan tölhetnek egy órát és azt vettem észre ez ugyanúgy igaz rám is. Összefoglalva, nekem az a legpozitívabb, hogy tudhatom, legalább kéthetente egyszer valami különleges élményben lesz részem, amit másokkal is megoszthatok.

                                                                                                                                                                                                                                                      Monostori Levente

                                                                                                                                                                                                                                                          Levi vagyok, joghallgató az ELTE ÁJK-n. Nagyon szeretek futni, úszni, focizni, emellett  szívesen főzök, olvasok, utazok és túrázok. Négy testvérem mellett nőttem fel, és ha épp nem velük, akkor a barátaimmal töltöm a maradék időmet, úgyhogy mindig is társaságban éreztem magamat a legjobban.
                                                                                                                                                                                                                                                          Már egy ideje foglalkoztatott a gondolat, hogy hogyan lehetne segíteni másokon, és pár hónapja hallottam először az Amigosról, ami rögtön megfogott, mert ennél jobb kezdményezésről még talán nem is hallottam. Kevés ehhez fogható érzés van, mint mosolyt csalni gyerekek arcára. Ráadásul én korábban tanár szerettem volna lenni, és most ez az álmom is kicsit megvalósul, úgyhogy nagyon örülök, hogy már én is részese lehetek egy ilyen csapatnak!

                                                                                                                                                                                                                                                          Mundrucz Szilvia

                                                                                                                                                                                                                                                              Szilvi vagyok, germanisztika hallgató és új generációs szegedi Amigo. Már régóta játszottam a gondolattal, hogy egy önkéntes szervezethez jelentkezzek – persze mindig “most épp nagyon sok dolgom van”. Most sincs kevesebb, de amikor eljutott hozzám a szegedi felvételi híre, úgy döntöttem, nem számít, hiszen ennyi idő bele kell férjen – főleg, ha egy kis játékról vagy nyelvtanulásról van szó kórházban lévő (és így unatkozó) gyerekekkel. A csapatépítő és beavató tréning, majd az első bevetés óta pedig egy szemernyi kétségem sincs afelől, hogy jól döntöttem: elmondhatatlan érzés szebbé tenni egy gyerkőc napját. 🙂

                                                                                                                                                                                                                                                              Nádházi Kitti

                                                                                                                                                                                                                                                                  Kitti vagyok,első éves villamosmérnök hallgató a Debreceni
                                                                                                                                                                                                                                                                  Egyetemen.Mindig is kerestem a lehetőséget,hogy gyerekekkel
                                                                                                                                                                                                                                                                  foglalkozhassak szabadidőmben.Szerencsémre rátaláltam az Amigosra,ahol
                                                                                                                                                                                                                                                                  kiteljesedhetett a segíteni akarásom. Az Amigo létben a legjobb az a
                                                                                                                                                                                                                                                                  mosoly, a gyerekek mosolya,amikor a kedvenc játékát viszed be, vagy épp
                                                                                                                                                                                                                                                                  csináltok egy alkotást, esetleg  megtanul pár szót idegennyelveken amit
                                                                                                                                                                                                                                                                  mindig is tudni akart.

                                                                                                                                                                                                                                                                  Nagy Soma

                                                                                                                                                                                                                                                                      Sziasztok!

                                                                                                                                                                                                                                                                      Nagy Soma vagyok, a Szegedi Tudományegyetem informatikus hallgatója, 2018 őszétől amigo. Az első bevetés után, hiába fáradtam el a nyüzsgésben, feltöltődve hagytam el a pszichiátriát, és azóta is minden alkalommal történt valami, ami mosolyt csalt az arcomra, kizökkentett a nullák és egyesek sokszor egyhangú világából. Ami azonban ennél is fontosabb, az a gyermekek öröme egy-egy frissen tanult angol szó után, vagy a lelkesedés, amikor győzelemre állnak egy társasjátékban. Ezért tudom, hogy jó döntés volt csatlakozni, amigonak lenni jó dolog!

                                                                                                                                                                                                                                                                      Papdi Ramóna

                                                                                                                                                                                                                                                                          Papdi Rami vagyok, másodéves orvostanhallgató Szegeden. Imádok nyelveket tanulni, és idegen nyelven beszélni, ezért hatalmas öröm számomra, hogy segítőkész és életvidám emberként a nyelvtanulást és az önkénteskedést március óta Amigóként végezhetem. Remélem, hasznos tagja leszek a csapatnak, és hogy minél több gyerkőc arcára sikerül majd mosolyt varázsolnom! 🙂

                                                                                                                                                                                                                                                                          Papp Lili

                                                                                                                                                                                                                                                                              Sziasztok, én Lili Amigo vagyok és nemzetközi gazdálkodást tanulok a Corvinuson. Az én életemben mindig is nagyon fontos szerepet töltött be a játék, társasozás, barkácsolás, hiszen két kisebb testvéremmel sok délutánt, hétvégét és szünidőt töltöttünk így együtt. A városi könyvtárban sokszor szerveztünk közös kézműveskedést, ahol én segítőként, a tesóim pedig a sok kisiskolással együtt lelkes barkácsolóként vettek részt. Már itt nagyon megszerettem gyerekekkel foglalkozni, így mikor hallottam az Amigosról, lelkesen jelentkeztem, hiszen így nem csak a sok játékban vehetek részt, de a nyelvek iránti szeretetemből is átadhatok egy picit a gyerkőcöknek. Számomra itt az az egyik legszuperebb érzés, hogy egy pár kör Unoval vagy egy kis angolozással és beszélgetéssel egy kicsit boldogabbá és izgalmasabbá tehetem valaki napját.

                                                                                                                                                                                                                                                                              Párkányi Rebeka

                                                                                                                                                                                                                                                                                  Rebi vagyok, a Semmelweis Egyetem elsőéves fogorvostan hallgatója.Nagy családban élek 3 lánytestvérrel és sok unokatestvérrel, így egész eddigi életemben folyamatosan gyerekek vettek körül. Amigóként mindenki újra felfedezheti magában a lelke mélyén rejtőző gyermeket. Megtapasztalhatja mekkora ereje is van egy látszólag egyszerű mosolynak és egy kedves tekintetnek. Ha az Amigosra gondolok, akkor a felhőtlen kacagás, a délutáni móka, a játékos tanulás és a kézműveskedés kreatív világa jut az eszembe. Fantasztikus, mennyire üdítő egy-egy kórházban eltöltött délután a gyerekekkel, akik szerintem nem is sejtik, hogy mennyire színessé teszik a hétköznapjainkat.

                                                                                                                                                                                                                                                                                  Pittner Sára

                                                                                                                                                                                                                                                                                      Sziasztok! Saci vagyok, nagyon szeretek tanulni, szórakozni és az elmúlt néhány évben önkénteskedni is, ami mára már a mindennapjaim részévé vált. Úgy érzem, az önkéntes segítségen keresztül olyan értékeket sajátíthat el az ember, melyeket más úton nem tudna. A gyerkőcöket is imádom, van egy kishúgom, akivel a legjobb az együtt bandázás! Az egészségügy iránt pedig elkötelezett vagyok, a későbbiekben egészség-gazdaságtannal szeretnék foglalkozni. Ezért nagyon örülök, hogy Amigová válhattam, remélem, minél több gyermek számára teremthetek minél nagyobb értéket. Amigoként a legjobb érzés látni, hogy a gyermekek felhőtlen jókedvre derülnek.

                                                                                                                                                                                                                                                                                      Pribula Péter

                                                                                                                                                                                                                                                                                          Sziasztok! Pribula Peti vagyok, management és marketing hallgató az exeteri egyetemen. A szakmai gyakorlati évemet Budapesten csinálom és már előre tudtam, hogy szeretnék majd önkénteskedni az itteni évem alatt.  Az Amigos azért tetszett meg nagyon, mert Amigoként közvetlen segítesz a gyerekeknek a játszással és tanulással és ez az élmény örökre megmarad mindkettőtöknek. Továbbá, még az is lenyűgözött, hogy ez a csapat motivált egyetemista milyen profi szervezetet képes alkotni, így biztos, hogy minden energia, amit belefektetsz hasznosulni fog.

                                                                                                                                                                                                                                                                                          Rabatin Olívia

                                                                                                                                                                                                                                                                                              Rabatin Olívia vagyok, az ELTE-BTK végzős történelem szakos hallgatója. Számomra mindig is fontos volt az, hogy valamit visszaadjak mindabból a jóból, amit ajándékba kaptam. Úgy gondolom, hogy ennek a legegyszerűbb módja az, hogy önkéntesként, Amigosként a gyerekek arcára mosolyt csalok, és ha csak pár órára is, de a nyelvtanuláson, a kreatív foglalkozáson keresztül segítek elszakadni a kórház olykor nyomasztó légkörétől. Hálás vagyok, hogy ennek a csapatnak a részese lehetek, és hogy egy kis színt vihetek vele nem csak az én, de a gyerkőcök mindennapjaiba is.

                                                                                                                                                                                                                                                                                              Rapos Vivien

                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Rapos Vivien vagyok, szombathelyi Amigo, valamint leendő angol-történelem szakos tanár. Imádok gyerekekkel lenni, számomra minden egyes velük töltött perc öröm. Amigoként már nem csak az iskola falai között, de a kórházban lévő gyerekekkel is foglalkozhatok. Ez egy komoly kihívás, de az első látogatások bebizonyították, hogy semmi sem lehetetlen. Boldogsággal tölt el, ha látom, hogy sikerül a gyerekeket kicsit kizökkenteni a problémák világából játékkal, beszélgetéssel, nevetéssel, barátkozással. Leendő pedagógusként pedig teljes mértékben támogatom és büszke vagyok arra, hogy az Amigo-lét egyik alapja a játékos tanulás, idegen nyelvekkel kombinálva. Ezek a pár órák nem csak nekik, hanem nekem is sokat jelentenek. Örülök, hogy a szombathelyi alapító csapat tagja lehetek!

                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Raposa Renáta

                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Hola! Reni vagyok és 2019 februárjától már büszke újgenerációs Amigo. Az ELTE-re járok
                                                                                                                                                                                                                                                                                                      magyar szakra és ugyan sosem szerettem volna tanárnéni lenni, a gyerekek és a tanítás azóta
                                                                                                                                                                                                                                                                                                      az életemben van, hogy az öcsémnek és a plüssmacijaimnak tartottam órákat. Az Amigos
                                                                                                                                                                                                                                                                                                      fejlődését már a kezdetektől figyeltem és egyből tudtam, hogy egyszer én is szeretnék
                                                                                                                                                                                                                                                                                                      csatlakozni ehhez a szuper kezdeményezéshez. Ahogy belerázódtam a budapesti egyetemisták
                                                                                                                                                                                                                                                                                                      életébe, alig vártam, hogy végre én is zöld pulcsiban, angol-és spanyoltanulás mellett
                                                                                                                                                                                                                                                                                                      segítsem a gyerekek mindennapjait és gyógyulását. Túl az első bevetéseken pedig talán azt is
                                                                                                                                                                                                                                                                                                      ki merem jelenteni, hogy többet is kapok, mint amire számítottam.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Rozenberszki Dávid

                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Sziasztok! Dávid vagyok, három éve mechatronikus hallgató a BME-n, és nagyon sok éve cserkész. Tavaly hallottam először az Amigosról, és rögtön jelentkezni akartam! Először is persze, mert milyen szép segíteni másokon, de ami nekem sokkal sokkal fontosabb volt, hogy tudtam, ez olyan dolog, amit nagyon élveznék. Az ember egész héten eljátssza a munkában és egyetemen, hogy mennyire komoly ember is valójában, de aztán végre eltölthetünk pár órát gyerekek társaságában, ahol minden természetes. A gyerekek igaziak és nyíltak, mellettük pedig mi is megtapasztalhatjuk ezt minden alkalommal. Mi tanítjuk őket nyelvekre, ők meg minket, hogy milyen jó embernek lenni. Win-win 🙂

                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Sayej Petra

                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Sziasztok!:) Sayej Petra vagyok, új generációs Amigo. Régóta foglalkoztatott már az önkénteskedés kérdése és nagy örömömre egy véletlen folytán megláttam, hogy új tagokat toboroz az Amigos. Nem volt kérdés, hogy jelentkezem!

                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Rég izgultam annyira, mint az első bevetésem előtt, de amint elkezdtünk játszani a gyerkőcökkel hirtelen minden félelmem elszállt!

                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Az Amigossal újra gyerek lehetek. Játszhatok, játékosan tanulhatok/taníthatok, mialatt segítek én is a gyerekek kórházban töltott napjait szebbé varázsolni.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Büszkeséggel tölt el , hogy részese lehetek ennek a csapatnak, ennek a csodának!💚

                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Schreng Borbála

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Schreng Borbála vagyok, károlis pszichológus hallgató, és egyben egy friss Amigo. Egy éve hallottam először az Amigok tevékenységéről, lenyűgözött ez az önzetlen, diákokból álló szervezet. Nagy ajándék számomra, hogy ennek a közösségnek a része lehetek, és így én is tehetek valamit azért, hogy a kórházban lévő gyerkőcök napjai, – mégha abból csupán pár óra is -, mosolygósabbak, tartalmasabbak lehessenek. Az ott töltött órák alatt nem csak a gyerekek tanulnak, de mi magunk is rengeteg értékkel gazdagodunk, fejlődünk, ahogy a képessegeinket próbára teszik, csiszolják ezek a találkozások.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Sefcsik Réka

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Sziasztok! Sefcsik Réka vagyok, harmadéves pszichológus hallgató. Hogy mit jelent számomra az Amigos? Ugyan csak néhány hónapja csatlakoztam a csapathoz, egyfajta új identitást kaptam mióta Amigo lehetek. Büszkeség egy ilyen közösséghez tartozni akik együtt, profi módon dolgoznak egy igazán nemes célért. Amikor önkéntesnek álltam az vezérelt, hogy segítsek, adhassak másoknak, azonban Amigoként én magam is rengeteget kapok a csapattól és főként a gyerekektől is. Minden kórházi bevetésen tanulok valamit : egy új játékról, az őszinteségről, a pozitív hozzáállásról, a bátorságról vagy akár saját magamról. Hálás vagyok ezekért a pillanatokért és remélem cserébe nekem is sikerül néhány boldog percet okoznom a gyerkőcöknek.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Sinkó Soma

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Egy hosszantartó kórházi kezelés sokszor a felnőtteket is próbára teszi, társaságra, meghallgatásra és törődésre van szükségük. Ez legalább olyan jelentőséggel bír, mint a gyógyszeres kezelés, lelki gyógyulás nélkül nem nevezhető valaki egészségesnek. Gyerekekre mindez hatványozottan igaz. Számukra a játék, a barátok jelenléte esszenciális szociális fejlődésükhöz, amit egy kórház nem képes biztosítani. Úgy gondolom az Amigók éppen ezt az űrt hivatottak betölteni, a csapat tagjaként én is azzal a motivációval indulok minden kórházi látogatásomra, hogy a gyerkőcöket a lehető leginkább kiszakítsuk a kórházi környezetből, a játékra terelődjön a hangsúly. Leendő orvosként szívesen töltöm az időmet kórházban, ott mindig van mit tenni, van kivel foglalkozni. Számomra a gyerkőcök az élet üde színfoltjai, nélkülük sokkal sivárabb mindennapokat élnék.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Slezák Izabella

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Sziasztok!
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Slezák Izabella (Liza) vagyok, 24 éves és a Pannon Egyetem Georgikon Kar Takarmányozási és
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              takarmánybiztonsági mérnök, levelező mesterszakos hallgatója. Budapesten dolgozom egy egzotikus
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              állatokkal foglalkozó állatgyógyászati centrumban. Aki ismer, az tudja, hogy az állatok mellett
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              mennyire fontos számomra, hogy a szabadidőmet hasznosan töltsem. Fontos számomra, hogy
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              valamit vissza tudjak adni a társadalomnak, mert sok mindenért hálás lehetek és szerencsésnek
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              mondhatom magam.
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Azért az Amigoshoz jelentkeztem, mert a kórházi lét az én életemet is végig kíséri. Tudom, milyen
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              ijesztő néha egy gyermek számára a kórház, és mennyire jó, amikor kizökkentenek belőle. Valamint
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              hihetetlen jó érzés egy olyan közösséghez tartozni, ahol mindenkinek ugyanaz a célja és önmagad
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              lehetsz.:)

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Sohajda Eszter

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Sziasztok! Eszti vagyok, másodéves Corvinusos hallgató Egerből. Mikor hallottam az Amigosról nem is volt kérdés számomra, hogy ez az a diákszervezet, amihez mindenképpen csatlakozni szeretnék, tekintve, hogy mind az idegen nyelvek mind pedig a gyerekekkel való foglalkozás fontos része az életemnek. Ennek a hatalmas gyerekszeretetnek a fő oka a kistestvérem, aki a legjobb dolog, ami valaha történhetett velem. Nagyon boldog vagyok, hogy része lehetek egy ilyen csapatnak, mint az Amigos, és ha csak egy picit is, de hozzájárulhatok a gyerkőcök fejlődéséhez. Ők pedig ha nem is tudják, de ugyanannyit segítenek nekem tanulni a tanításról, a törődésről, és ami még engem is meglep, saját magamról.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Sólyom Nóra

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Sólyom Nóra vagyok, pszichológia szakos hallgató. Mikor megtaláltam az Amigost, rögtön tudtam, hogy szeretnék jelentkezni. Úgy gondoltam, jól kiegészíthetik egymást az egyetemi szakommal, és egyébként sem árt néha új helyzetekben kipróbálni magunkat. Az első látogatás után azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ennél sokkal többről van szó. A gyerekek rendelkeznek valami varázslattal, amitől egy hosszú nap után is alig várom, hogy újra a kórházban lehessek velük. Csodálatos érzés segíteni nekik, és látni ahogyan szépen lassan megnyílnak felénk. Azt hiszem, megtaláltam a legjobb lehetőséget arra, hogy hasznosan töltsem egyetemista éveimet 🙂

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Sőreg Zsófia

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Sziasztok! Sőreg Zsófi vagyok, elsőéves pszichológus hallgató. Művészlélek vagyok, lelkes természetjáró, örök gyerek és most már Amigo is. Még csak néhány hónapja vagyok tagja a csapatnak, de úgy érzem, életem egyik legjobb döntése volt, hogy jelentkeztem. Minden egyes kórházi látogatás után rácsodálkozok milyen sokat kaptam a gyerekektől, habár hivatalosan én mentem segíteni nekik a gyógyulásukban. Az önfeledt kacajok, a széles mosolyok, a kíváncsi tekintetek és az őszinte szavak elvarázsolják az egyszerű hétköznapokat és megtöltik vidámsággal. Kimondhatatlanul hálás vagyok, hogy egy ilyen csapat tagja lehetek, ahol mindenki hatalmas lelkesedéssel és odaadással segít a gyerekeknek és persze egymásnak is.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Sóvári Ádám

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Sziasztok! Sóvári Ádám vagyok, elsőéves Anglisztika hallgató a Debreceni Egyetemen.
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Nagyon régóta követtem az Amigos a gyerekekért alapítványt és mikor megtudtam, hogy
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Debrecen városába is lehetőség lesz jelentkezni, egy percig sem gondolkodtam. Édesanyám
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              révén nagyon sok időt töltöttem a gyerekek közelében és habár sejtettem, hogy nem fogok
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              óvodában dolgozni, valahogyan mindenképpen szerettem volna gyerekeknek segíteni.
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Számomra az a legjobb érzés az Amigó létben, hogy nagyon sokszor nem a gyerekek
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              tanulnak tőlünk, hanem éppen fordítva!:)

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Szalontai Petra

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Sziasztok!
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Szalontai Petra vagyok, egy kisebb külföldi kitérő után most elsőéves hallgató Nemzetközi tanulmányok szakon. Eddigi életem során is volt már szerencsém gyerekekkel foglalkozni a világ minden tájáról, hiszen dolgoztam már bécsi játszóházban és londoni nyári táborban is. Szerintem csodálatos dolog átadni a tudásunkat, főleg vidám, játékos környezetben. Amigoként pedig mindemellett még egy nagyszerű csapat része is lehetek. Együtt pedig még több mosolyt csalhatunk az arcokra! 🙂

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Szántói Zsófia

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Sziasztok! 🙂
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Zsófi Amigo vagyok, a Szegedi Tudományegyetem fogorvosi karának büszke első éves hallgatója. Hatalmas öröm számomra, hogy csatlakozhattam a csapathoz, hiszen Amigoként mindig van minek örülnöm! Évek óta szerettem volna kórházakban tevékenykedni, mint egy lelkes önkéntes, erre azonban egyénként nem volt lehetőségem. Ekkor találtam rá az Amigos Alapítványra, és rögtön tudtam, hogy egykor majd csatlakozni szeretnék. Zöld pulcsis egyetemistaként kórházakat járva tovább tudom adni azt a sok kedvességet és jókedvet, amit én is nap mint nap kapok, és amiért hálás lehetek. A vidéki terjeszkedésben való részvétel nagy megtiszteltetés számomra, az Amigos által teremtett értékek immáron kinőtték Budapestet, a következő állomás Szeged!

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Szegő Júlia

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Szegő Julcsi vagyok, gazdálkodás és menedzsment hallgató, hétvégente pedig OKJ-s képzésben veszek részt, aminek segítségével táncpedagógus leszek. Mindig is fontosnak tartottam a társadalmi felelősségvállalást, és egész korán kezdtem el foglalkozni az önkéntességgel. Amikor először találkoztam az Amigos-szal, azonnal tudtam, hogy szeretnék részt venni. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos tanulni a gyerekektől, hiszen az az őszinteség és öröm, ami árad belőlük, felbecsülhetetlen. Szerintem az Amigos sokat segít abban, hogy a gyerekek ne szorongva töltsék a kórházi időt, hanem nyugodt és örömteli légkörben gyógyulhassanak, ez pótolhatatlan segítség nekik, amiben örömmel veszem ki részemet.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Székelyhidi Brigitta

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Sziasztok! Székelyhidi Brigitta vagyok a Debreceni Egyetem másodéves gyógytornász hallgatója. Hatalmas boldogság számomra, hogy én is benne lehetek a debreceni alapító csapatban és valami maradandót alkothatok a többi Amigoval. Nagyon fontos számomra a beteg gyerekek segítése, ezértis örültem, hogy Debrecen lesz a következő vidéki város ahol elindul a jelentkezés. Nincs annál csodálatosabb dolog amikor ismeretlenként bemegyünk a kórházba és pár perc múlva önfeledten játszó, hangosan kacagó gyerekekkel lehetünk együtt. Remélem, hogy a jövőben minden gyerkőc mellett lehet egy Amigo és sok-sok boldog pillanatot tudunk nekik okozni!

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Szentgróti Dániel

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Szentgróti Dániel bölcsészhallgató vagyok. Azert választottam ezt az irányt, mert szeretek nyelvekkel foglalkozni, ezenkívül pedig lehetőséget biztosít, hogy később emberekkel dolgozzak. Az Amigos-hoz is ezért csatlakoztam: Mind a tanítás, mind mások segítése olyan dolgok, amik szeretném ha egy életen at elkísérnének.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Szepesi-Nagy István

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Szepesi-Nagy István vagyok, másodéves mérnökinformatikus hallgató a Műegyetemen. Szeretek nyelveket tanulni, zenélni, sportolni és új dolgokat kipróbálni. Az Amigosról már régebben is hallottam, de eddig nem vettem rá magam, hogy jelentkezzek. Egészen mostanáig, mivel én is új generációs Amigo lettem 💚. Ez egy csodás csapat, aminek örülök hogy részese lehetek. A kórház látogatások pedig remek alkalmak arra, hogy a gyerekeknek segítsünk és ezzel egy időben én is újra gyereknek érezhetem magam egy kicsit.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Szöllősi Judit

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Szöllősi Judit vagyok, másodéves Pénzügy és Számvitel szakos hallgató a Corvinuson, és imádok Amigo lenni. Egy-egy kórházi látogatás után mindig úgy érzem, annyi energiát, életkedvet és motivációt kaptam, amiről én csak álmodni merek, hogy valakinek személyesen én ennyit adhatok. Segíteni jó, játszva tanulni izgalmas, egészségesnek lenni pedig kiváltság. Öröm látni, hogy amit teszünk, mi, együtt a csapattal, az valami igazán fontos. Öröm látni a gyerekeket felvidulni. Öröm egy ilyen fantasztikus közösség részese lenni. Öröm Amigónak lenni. 💚

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Talpai Dorottya

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Talpai Dorottya vagyok, pszichológus hallgató a Szegedi Tudományegyetemen. Mindig is fontosnak tartottam az önkéntes munkát, amire az Amigos a legjobb csapatot és feltételeket biztosítja. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy életem egyik legjobb döntse volt, hogy csatlakoztam az Amigoshoz. Csodálatos érzés látni a gyerekek arcán a mosolyt, amikor meglátnak minket, és tudják, hogy egy újabb eseménydús, és játékos napra számíthatnak a kórházban. A gyerekekkel kölcsönösen zökkentjük ki egymást a mindennapokból. Egy valóra vált álom egy ilyen csapat tagjának lenni!

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Tausz Anna

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Sziasztok!
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Anna vagyok, 19éves. Szegeden tanulok,biológus szakon.Régóta szerettem volna tagja lenni egy ilyen jótékonykodással foglalkozó remek csapatnak. Igaz, még csak egy hónapja vagyok tag, de már rengeteg új dologgal találkoztam és sok tapasztalatot szereztem. Az Amigos számomra nem csak egy csapatot jelent, amely önkéntesekből áll. Már az első alkalommal kiderült számomra,hogy ez jóval több ennél. Kivétel nélkül mindenki arra törekszik,hogy segítse a másik munkáját, és közben a sajátját is szeretettel és odaadással végezze. Talán a millió ok közül ez az egyik legjelentősebb, hogy miért működik ilyen jól a csapat. Igazán büszke vagyok arra amit csinálok, és ez nem más, mint ami az összes amigo feladata, vagyis a kórházban lévő gyerekek boldogságának keresése, és mindennapjaiknak egy kicsit könnyebbé tétele.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Tolnai Soma

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Közel 2 hónapot követően kimerem jelenteni, hogy az eddigi életem egyik legjobb döntését hoztam meg, mikor egy késő téli estén nekiláttam kitölteni az akkor még unortodoxnak tűnő feladatlapot. Legyen szó egy kétórás kártyapartyról vagy gyurmázásról, emlékezetes beszélgetésekről vagy nyelvtanulásról, olyan maradandó élményekkel tehetjük gazdagabbá a lurkók napjait, amire talán nem is gondolnánk első ránézésre. A másiktól való tanulás pedig minden esetben kölcsönösen működik; 4 évvel a jogosítványom megszerzése után az egyik látogatásom során tisztába kerültem azzal, hogy a kör alakú, piros háttérben megbúvó fehér vonal a behajtani tilos táblát jelenti és nem valami mást. A barack a Rákóczi-túróson pedig az, hogy egy végtelenül barátságos, segítőkész és energikus közösség tagjának mondhatom magam.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Tombácz Gábor

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Sziasztok! Gábor vagyok, gépészmérnök hallgató. Már az Amigos előtt is részt vettem egy önkéntes mozgalomban ahol gyerekekkel foglalkoztunk, ez után kerestem egy megfelelő helyet ahol ugyan olyan lelkesedéssel és hatékonysággal tudok segíteni. Amikor olvastam az Amigosról és megtudtam mit is csinálnak, kérdés sem fért hozzá, hogy én ide szeretnék csatlakozni. Határtalan boldogság töltött el mikor kiderült, hogy felvettek és tölt el hétről hétre a látogatások alkalmával. Igyekszem, hogy ebből boldogságból minél többet ráragasszak a gyerekekre, na meg persze egy kis nyelvtudást is 🙂

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Tóth Anikó

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Én Ancsi Amigo vagyok. Azért szeretek Amigo lenni, mert amikor átlépem a kórház ajtaját, minden gondolatom pozitívvá válik, elfelejtem a mindennapi gondjaimat, teendőimet. Teljesen átszellemülve, feltöltődve megyek be bármelyik gyermekhez tanulni is. Amikor pedig játékra kerül a sor, éppúgy élvezem én is, mint ők, újra gyereknek érezve magam. Habár eljönni mindig nehéz, mégis jókedvűen és
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              sok új élménnyel gazdagodva jövök el, izgatottan várva a következő bevetésemet!

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Tóth Bálint

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Tóth Bálint vagyok, másodéves mérnökinformatikus hallgató az Óbudai Egyetemen. Régóta figyeltem már az Amigos munkáját, majd úgy éreztem, hogy én is szeretnék ennek a nagyszerű csapatnak a tagja lenni és segíteni sok gyerkőcnek. Nagyon sokat kapok mind a közösségtől, mind a gyerekektől, talán többet is, mint amennyit mi adunk nekik. Szerintem elképesztően jó érzés mosolyt csalni a gyerekek arcára akár játékkal, akár tanulással, vagy akár csak azzal, hogy abban a pár órában ott vagyunk velük, mint barátok. Nagyon örülök, hogy itt önkénteskedhetek, egy ilyen szuper kis csapatban!

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Tóth Petra

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Petra vagyok, 2. éves fogorvostan-hallgató. Legjobban a hegyek látványa tölt fel talán azért, mert debreceniként változatosságot jelent. Mindig úgy gondoltam, hogy a boldog élet titka az apró örömökben rejlik. A gondolat, melynek részesei lehetünk az Amigos által, olyan hatalmas élményt nyújt, hogy itt már nem apró örömök kereséséről van szó, a tiszta boldogság talál ránk a mosolyok által. Az, hogy Amigoként járhatok kórházba, talán számomra a legnagyobb ajándék, mert ezzel az erővel töltődhetek , amit a gyerekektől illetve az új barátságoktól kapok.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Ugróczky Zsolt

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Ugróczky Zsolt vagyok, harmadéves mérnökinformatikus hallgató az Óbudai Egyetemen. Régóta figyeltem már az Amigos munkáját, majd úgy éreztem, hogy én is szeretnék ennek a nagyszerű csapatnak a tagja lenni és segíteni sok gyerkőcnek. Nagyon sokat kapok mind a közösségtől, mind a gyerekektől, talán többet is, mint amennyit mi adunk nekik. Szerintem elképesztően jó érzés mosolyt csalni a gyerekek arcára akár játékkal, akár tanulással, vagy akár csak azzal, hogy abban a pár órában ott vagyunk velük, mint barátok. Nagyon örülök, hogy itt önkénteskedhetek, egy ilyen szuper kis csapatban!

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Valcsev Petra

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Hogy miért szeretek Amigó lenni:

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Azért szeretek Amigó lenni, mert mindig rengeteget tanulhatok így a gyerekektől: néha az ember hajlamos belefáradni a saját problémáiba és a mindennapok szürkeségébe, ám amikor a kórházba megyünk, minden rosszat kint hagyunk az ajtón kívül, mert a gyerekek annyira pozitívak és jókedvűek, hogy akarva akaratlanul is csak a jókedv és a kacagás ami a központban van. Nagyon jó érzés újra és újra megtanulni örülni az apró dolgoknak, mint pl. egy UNO parti győzelem! A nap végén az csak plusz, hogy segítettünk szebbé tenni a napjaikat, nem mellesleg legtöbbször pont ők dobják fel a mi kis életünket.. 🙂

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Vámosi Laura

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Vámosi Laura vagyok, harmadéves nemzetközi gazdálkodás szakos hallgató a Corvinuson. Amikor egy barátnőm mesélt az Amigosról, egyből tudtam, hogy nagyon szeretnék én is a részese lenni, és segíteni a gyerekeknek abban, hogy vidámabban és gyorsabban teljenek a kórházi napok és órák. Kicsi koromban egy betegség miatt nekem is sok időt kellett kórházi falak közt töltenem, így amint lehetőségem volt önkénteskedni, úgy éreztem, hogy én is szeretnék úgy segíteni a gyerekeknek, ahogy nekem is segítettek; minél nagyobb részét átadni annak szeretetnek, jókedvnek és pozitivitásnak, amit én is kaptam. A nap végén óriási erőt ad, feltölt és inspirál, hogy a gyerekeknek mennyi örömet okoz akár csak egy óra közös játék vagy nyelvtanulás.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Vasicza Vera

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Sziasztok, Vera vagyok, gyógypedagógus hallgató az ELTE-n.
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      A gyerekekkel való szinte mindennapi interakció már évek óta az életem része. Emellett mindig is fontosnak tartottam a segítő tevékenységeket, bármilyen területen vagy formában valósuljanak is meg.
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Az Amigoshoz való csatlakozásom óta egészen csodálatos élményekkel és egy szuper társasággal gazdagodtam.
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      A fiatalok, akikkel találkozunk, minden alkalommal feldobják a napomat, miközben mi is mosolyt csalunk az arcukra, ahogy játszunk vagy tanulunk velük. Ha a gyerekek már csak fele annyira élvezik a foglalkozásokat, mint én, akkor elértük a célunkat. 🙂

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Vass Antal

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Családom tagjai kivétel nélkül az egészségügy területén tevékenykednek, és segítenek mindennapi munkájuk során az arra rászorultaknak. Gyerekként a kórház falai így számomra nem elrettentő emelvényeknek tűntek, pusztán szüleim munkahelyeként tekintettem rájuk. A Corvinus Egyetem regionális és környezetgazdaságtan szakos hallgatójaként számomra a fenntartható fejlődés és a társadalmi hozzájárulás kiemelt szereppel bír, és később ezen a vonalon szeretnék hasznos munkát végezni, amihez pedig hátteremet tekintve egy kiváló lehetőség mind saját fejlődésem, mind mások segítése szempontjából, hogy Amigóként a gyermekek számára élvezhetőbbé tegyem a kórházban töltött időt. Türelmet, odafigyelést, logikai érvelést – a gyermek rögtön észreveszi, ha csőbe akarják húzni – és pedagógiai eszközöket is tanulok a gyerekekkel töltött idő során, mely alatt bár nagyon elfáradok, azt követően még több energiával feltöltődve és mosollyal az arcomon távozok a kórházból.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Vass Vivien

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Vivi vagyok, pszichológus hallgató az ELTE-n. Mindig is imádtam a gyerekeket, így nagyon boldog vagyok, hogy egy nyarat babysitterként Amerikában tölthettem. Legfőbb vágyam, hogy embereken segíthessek. Amikor a kórházban foglalkozom a gyerekekkel, mindig átértékelődnek bennem bizonyos dolgok. Nagyra becsülöm a kitartásukat, türelmüket és bátorságukat.
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Az Amigos kiváló lehetőség arra, hogy együtt az Amigokkal szebbé, változatosabbá tegyük a gyermekek mindennapjait a kórházban. Nagyon hálás vagyok, hogy ennek részese lehetek, hiszen nincs is szebb dolog annál, mint mosolyt csalni egy gyermek arcára.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Veréb Csenge

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Még alig vagyok Amigo, de már annyi mindent tanultam a gyerkőcöktől. Jóformán még közéjük sorolhatom magam, mégis, olyan tudással rendelkeznek, ami eddig az én birtokomban nem volt. Lehet, hogy tanítani (is) megyek, de rengeteget tanulok. Olyan dolgokat, amiket másként nem lehet elsajátítani. Nem csak a gyerekeket ismerem meg jobban, hanem magamat is. A legfontosabb, amit eddig tapasztaltam pedig az, hogy átélni vagy megbeszélni a többiekkel azt, hogy milyen jó kedvük volt a kicsiknek, nagyon sokat hozzáad egy naphoz, és teljesen feltölt.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Vilonya Máté

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Vilonya Máté vagyok, pénzügy szakon tanulok a Corvinuson. Mikor elsőnek hallottam az Amigosról, csodálattal néztem, hogy milyen hihetetlenül jó dolgokat visznek végbe olyan hétköznapi cselekedetekkel, mint egy Uno party angolul vagy egy számolós játék. Akkor olyan elérhetetlennek tűnt számomra ez az egész, aztán kis idő elteltével rájöttem, hogy én is részese szeretnék lenni ennek a csodálatos dolognak, ezért kimondhatatlanul boldog voltam, amikor bekerültem a csapatba. Kívülről úgy tűnhet, hogy mi csak segítünk, de igazából mi is legalább annyira feltöltődünk boldogsággal egy látogatás alkalmával, mint akiket meglátogatunk, és ez egy csodálatos érzés.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Wolf Máté

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Wolf Máté vagyok, végzős mechatronikus hallgató, új generációs Amigo. Már évekkel ezelőtt elkezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy önkéntesnek állok, de sokáig nem tudtam igazán, miben is érezném igazán jól magam, hol is tudnék igazán segíteni. Aztán egy napon megláttam egy ismerősöm felhívását az interneten és gondoltam: „Gyerekek is… Jó cselekedet is… Mi baj lehet belőle?” Így hát jelentkeztem. Az első időszakot nagyban megkönnyítette a „régi” Amigók kedvessége, így hamar sikerült beilleszkednem.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Vissza