Kórházak

A klinika Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályán a bent fekvők általában bulimiás vagy anorexiás állapotuk miatt maradnak ki az iskolából. Náluk teljes mértékben a tanuláson van a hangsúly. Főleg angolt és németet tanulunk velük, nyelvvizsgára, érettségire készülünk és figyelünk, hogy ne maradjanak le a tananyaggal. Néha pedig orosz, francia és spanyol szavakkal is bővíthetjük a tudásukat.

A Szent László Kórház picit eltér az általunk látogatott kórházak sorától. Hogy miért is? Az odajáró Amigók gyakran tetőtől-talpig steril ruhába öltözve látogatnak. Szerencsére az osztály rendkívül készséges és segítőkész az Amigókat illetően. Rendkívül nagy megtiszteltetésnek tekintjük, hogy látogathatunk, és ahol tudják, segítik az önkéntes munkánkat. Ebbe a kórházi csapatba már legalább egy fél éve önkénteskedő Amigo kerülhet be, mivel az itt tartózkodó gyerkőcök rendkívül szigorú steril körülmények között élnek az osztályon a kezeléseik során, és látogatóikra is ezek a szabályok érvényesek. Külön „kisokost” hoztunk létre a Szent Lacis Amigóknak, hogy mindig tudjuk pontosan, mikor mi a teendő. Itt, az Őssejt-transzplantációs Osztályon még inkább érezzük azt, hogy egy pár négyzetméteres steril boxban üldögélő gyerkőc, aki akár 100 napon keresztül is ott van, mennyire értékeli azt, ha meglátogatják a barátai, az Amigók.

A Tűzoltó utcai gyermekklinikára kezdtünk el legelőször járni, immár ötödik éve látogatjuk a gyerekeket, jelenleg két osztályon: az onkológián és a hematológián. Ezeken a részlegeken a gyerekek általában hosszabb időt töltenek bent, így nagy hangsúlyt fektetünk a tanulásra is, de persze emellett a közös játék nem maradhat el sohasem. A foglalkozásokat óriási szeretettel és izgalommal várják a gyerekek, akik minden alkalommal egyre közvetlenebbek, így mikor belépünk az osztályokra mosolygós szempárok fogadnak minket és néhány perc múlva már harsog a folyosó a nevetéstől. Azokért a pillanatokért fantasztikus Amigónak lenni, amikor a gyerekekkel csak egy kicsit is sikerül elfeledtetni, hogy kórházban vannak, és őszintén tudnak örülni a játéknak vagy akár a tanulásnak, és a Tűzoltó utcai Klinikán ezekből a pillanatokból sosincs hiány.

A "Nagy Bethesdában" -ahogy mi hívjuk- három osztályra járunk: a sebészetre, az égési osztályra és a belgyógyászatra. Ebben a kórházban csak pár napot töltenek általában a gyerekek. Talán a legnehezebb az égési osztály számunkra, mivel ott gyakran találkozunk olyan gyerekekkel, akiknek komoly fájdalmaik vannak. Mi azért vagyunk, hogy tudják, hogy csak azért, mert egy baleset miatt ők kicsit máshogy néznek ki, nem jelenti azt, hogy mások is lennének, mint a többi gyerek. Ugyanolyanok, hisz ugyanazt szeretik csinálni, ugyanannyira ügyesek, okosak és kedvesek, mint a többiek.

A Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának Ilka utcában található Lórántffy-részlegére 2017-ben kezdtünk el járni a pszichoszomatikus és rehabilitációs osztályokra. A kórház jellegzetessége a gyerekbarát környezet, óvoda hangulatú játszóterem, a színes mintás falak, ahol a gyerekek a lehető legkomfortosabban érzik magukat és kön - nyebben barátkoznak az Amigókkal.

A Szent László Kórház picit eltér az általunk látogatott kórházak sorától. Hogy miért is? Az odajáró Amigók gyakran tetőtől-talpig steril ruhába öltözve látogatnak. Szerencsére az osztály rendkívül készséges és segítőkész az Amigókat illetően. Rendkívül nagy megtiszteltetésnek tekintjük, hogy látogathatunk, és ahol tudják, segítik az önkéntes munkánkat. Ebbe a kórházi csapatba már legalább egy fél éve önkénteskedő Amigo kerülhet be, mivel az itt tartózkodó gyerkőcök rendkívül szigorú steril körülmények között élnek az osztályon a kezeléseik során, és látogatóikra is ezek a szabályok érvényesek. Külön „kisokost” hoztunk létre a Szent Lacis Amigóknak, hogy mindig tudjuk pontosan, mikor mi a teendő. Itt, az Őssejt-transzplantációs Osztályon még inkább érezzük azt, hogy egy pár négyzetméteres steril boxban üldögélő gyerkőc, aki akár 100 napon keresztül is ott van, mennyire értékeli azt, ha meglátogatják a barátai, az Amigók.

Az OMIII-ba először a pandémia alatt oltási önkéntesként segítették az Amigók a kórházi dolgozókat. 2021 júniusától már a gyermekidegsebészeti osztályt is látogathatják Amigók. Az osztályra egyszerre maximum két Amigo tud bemenni, de a preferált az egy fő, épp ezért csak tapasztalt Amigók látogathatják az OMIII gyermek osztályát, gyakran tetőtől-talpig steril ruhába öltözve. A sok-sok játék, beszélgetés mellett, a tanulás és kézműveskedés is elő szokott kerülni a bent fekvő gyerekekkel.

Nagyon várnak bennünket a csöppségek, és a sok játék és kézműveskedés mellett sosem marad el a tanulás. A foglalkozások fő nyelve az angol, német, de egy kis szerb és latin nyelvi leckéről is lehet szó! A mindennapokat rendszeresen olyan aranyos történetek dobják fel, mint például Zsófi Amigóé: „Az elmaradhatatlan délutáni bevetés izgalma egész nap bennem volt, még akkor is, amikor a fagyos utak miatt elkéstem a vizsgámról, vagy amikor rám léptek a villamoson. Egy 4 éves tündérkéhez mentem. Első alkalom volt, hogy Amigóval találkozott, de egy percig sem éreztem rajta feszengést. Felszabadultan csicsergett nekem. Üvegfestés és kártyázás után megpillantotta a külön kis dobozba kigyűjtött társasjáték figurákat. Szétosztottuk a bábukat, akik hozzá kerültek, ők a lányok, akik hozzám, ők a fiúk. Egymáshoz tipegve a fiú megkérdezte a szép hölgyet “Szabad egy táncra?” – a válasz a következőképp hangzott „Oké!”. Bizony megtanítottam neki, hogy minden alkalommal ki kell várni, amíg a hercegnőket a hercegek kérik fel táncolni, így mindig türelmesen állt a bábuval, amíg meg nem kérdeztem efelől. Ez a története annak, hogyan lett egy négy éves tündérke igazi kis hölgy és a bálozási etikett szakértője, és hogyan lett a szívem ismét hálával teli, hogy Amigo lehetek!”